Külföldi sajtó Magyarországról - A Sargentini-jelentés elfogadásának visszhangja

Brüsszel, London, Róma, Párizs, Madrid, Ljubljana, Bukarest, Pozsony, Prága - Az európai sajtó széles körben kommentálta csütörtökön, hogy milyen okok állnak az uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljárás Magyarország elleni elindítása mögött és mik lesznek a döntés várható politikai következményei.

A magyar miniszterelnök soha sem volt olyan ember, aki elfogadta volna a vereséget - írta a Financial Timesban megjelent közös cikkében a brit üzleti napilap brüsszeli, strasbourgi és budapesti tudósítója. Írásuk szerint az Európával folytatott pengeváltás nem feltétlenül rontja a magyar miniszterelnök otthoni megítélését, s ez tovább erősítheti támogatottságát a tavasszal esedékes uniós választások előtt.

A Politico című brüsszeli hírportál cikke szerint Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője a 7-es cikk szerinti eljárás Magyarország elleni elindításáról folytatott vitában és a szerdai szavazás során Jean-Claude Junckerhez, a bizottság elnökéhez és Angela Merkel német kancellárhoz maradt lojális. Az Orbánnal kapcsolatos problémája azonban ezzel nem ért véget. Ha el akarja nyerni az Európai Bizottság elnöki székét, a jövő májusban megválasztandó EP-képviselők abszolút többségének támogatására lesz szüksége.

A The Times szerkesztőségi cikke szerint az Európai Parlament (EP) Magyarország elleni büntetőlépése mutatja, mennyire mérgezővé vált az Európán belüli közbeszéd hangneme. A konzervatív brit napilap szerint a Sargentini-jelentés által megfogalmazott kifogások közül sok megalapozott, de ha egy tagországot páriává tesznek, ahelyett, hogy több szinten is kritikai párbeszédet folytatnának vele, az mindig szükségszerűen visszafelé sül el.

A lap szerint Brüsszel és Berlin az európai szolidaritás nemtelen elárulásának állítja be, hogy Magyarország nem hajlandó elfogadni a kötelező betelepítési kvótákat. Az Európai Unión belüli nyugat-keleti megosztottságot Budapesten - csakúgy, mint Varsóban - olyan konfliktusnak tekintik, amelyben párizsi és berlini önjelölt szabályalkotók állnak szemben a kisebb tagországokkal.

Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének hidat kellett volna vernie a felek között, ehelyett azonban felégette ezt a hidat - áll a The Times vezércikkében.

A La Repubblica című olasz balközép napilap azt írta, a Sargentini-jelentés megszavazásával az EU ellenállt a "szuverenistáknak", az Európai Néppárt pedig Orbán elítélésével saját lelkét akarta megmenteni. Az EPP-n belüli feszültségek azt mutatják, hogy a párt egyre inkább jobboldalra tolódik.

Az olasz Corriere della Sera szerint Orbán nem szenvedett teljes vereséget, mivel ismételten megmutatta, hogy képes több európai kormányt is befolyásolni például a migráció kérdésében.

A politikai elemzéseket közlő olasz napilap, az Il Foglio csütörtöki cikke szerint Orbán az Európában zajló választói és politikai forradalom középpontjába állt, "talán azzal a céllal, hogy kicsavarja a néppárti politika karját, és átalakítsa a természetét".

Az El País című spanyol baloldali napilap szerkesztőségi véleménycikke szerint az Európai Parlament "rendkívül súlyos" döntése megmutatta, hogy az unió irányító szervei nem tolerálják az európai projekt belső aláásását. Ám ez csak az első lépést jelenti egy hosszú és bonyolult folyamatban, célja pedig inkább "a lázadó észre térítésének" tűnik, mintsem a szankció tényleges alkalmazásának.

A liberális El Mundo című napilap, aggasztónak nevezte a spanyol néppárti képviselők szavazását. "A populizmus erősödik Európában, mert még a tradicionális pártok is kokettálnak vele" - idézte a cikk konklúzióként Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének szavait a lapnak adott interjújából.

Bár a szavazás történelmi jelentőségű volt, nem valószínű, hogy végül megvonják Magyarország szavazati jogát a Tanácsban - írta a La Razón című jobboldali napilap, megállapítva, hogy ez "egy újabb fejezet a Brüsszel és Magyarország közötti látens konfliktusban".

A Vecer című baloldali szlovén napilap szerint hiába szavazta meg az Európai Parlament (EP), hogy indítsanak szankciókat Magyarország ellen, Orbán Viktor még mindig győztes az uniós intézmények elleni háborúban.

A konzervatív Romania Liberában Marius Ghilezan úgy értékeli: a pellengérre állított, de a lengyel vétó védelmét élvező Orbán Viktor csípős leckét adott a "szegényeket és gazdagokat más-más mérce szerint megítélő" Európának abból, hogyan tud egy jó hadvezér győzelemre vinni egy elvesztettnek tűnő csatát, amely a kereszténység és a - brüsszeli bürokraták által támogatott - neomarxisták között dúl. Szerinte a magyar kormányfő másokat megelőzve megtanulta, hogy veszély esetén nem a "világ csendőreinek" karjaiban kell menedéket keresni, hanem rá kell venni őket, hogy a "magyar kotta" szerint játszanak.

A liberális Adevarul véleményrovatában Cristian Unteanu "Ki következik" című írásában úgy vélekedik: a Sargentini-jelentés elfogadása jelzés a V4-eknek, az Európai Néppárt (EPP) tagjainak, a többi pártcsaládon belüli "problémás" tagpártoknak. Szerinte ahogyan az EPP kihátrált a Fidesz mögül, úgy az európai szocialisták is fel fogják áldozni a Romániában kormányzó, az igazságszolgáltatás elleni támadásaival Európában aggodalmat keltő Szociáldemokrata Pártot.

A Sme kommentárírója, Peter Schutz cikkében úgy vélekedett: a Sargentini jelentés elfogadása vitatható, és kérdéses, hogy felelősségteljes reakció volt-e, mivel visszhangjaként fokozódni fognak az EU és Brüsszel ellenes kirohanások, ami senkinek sem érdeke.

"Egy csata elveszett, de a háború még csak most kezdődik" - írta véleménycikkében a ma7 felvidéki magyar konzervatív hírportál kommentárírója, Kolek Zsolt, aki szerint a Sargentini jelentés elfogadása ugyan politikai kudarc a magyar kormánynak, de a jövő évi EP választások tükrében sokkal inkább egy "hangosra sikerült kezdőlövésnek semmint a háború döntő csatájának tekinthető."

-MTI-