Sajtó: a belgák több mint fele elfogadhatónak tartja a halálbüntetést

Brüsszel - A belgák több mint fele számára elfogadható lenne a halálbüntetés bevezetése - írta a Le Soir című belga napilap internetes kiadásában kedden, az egyik legtekintélyesebb londoni külpolitikai kutatóműhely elemzésére hivatkozva.

Hozzátette, hogy hasonló az arány a franciák, a britek, a lengyelek és a magyarok körében.

A lap a brit Királyi Külügyi Intézet - londoni székháza után ismertebb nevén a Chatham House - minapi felmérésére utalt, amely szerint a Belgium, jóllehet az Európai Unió egyik alapító tagállama, a vizsgált tíz európai ország legszkeptikusabbjai közé tartozik egyebek között a bevándorlás és az EU politikájának tekintetében.

Alexander Mattelaer, a belga adatokat közlő, brüsszeli Egmont Intézet európai ügyekkel foglalkozó részlegének igazgatója meglepőnek nevezte az európai polgárok szokásait és a kihívásokra adott válaszaikat elemző felmérés belga eredményét. Kiemelte: a vizsgálat szerint Belgium lakosságának több mint fele rossz szemmel néz a menekültekre és a menedékkérőkre, "nagyobb arányban, mint Magyarországon vagy a többi vizsgált országban". A felmérés azt mutatja, hogy a tíz ország lakosságán belül 53 százalék - a magyar lakosságon belül 62 százalék - ért egyet azzal az, hogy az európai életforma összeegyeztethetetlen a muszlim közösségek életformájával. A belga lakosság több mint 60 százaléka gátat szabna a bevándorlásnak, különösen az iszlám országokból érkezők esetében.

A brit külügyi intézet felmérése azt mutatja, hogy a belgák 58 százalékának negatív véleménye van az Európai Unióról. Náluk csak a görögök és a franciák borúlátóbbak. A britek azonban, a szigetország uniós kiválása ellenére is a vizsgált országok közül az optimistábbak közé tartoznak.

Alexander Mattelaer szerint az Európai Unióval szembeni belga elégedetlenség megfelel a bizalmatlanságon alapuló "európai trendnek", amelynek egyik oka, hogy sok tisztázandó kérdés merült fel a gazdasági válságot követő évek uniós intézkedéseivel szemben.

A közös Európát támogató egység a második világháborút követő időszak eredménye volt, de a jelenlegi generáció elvesztette ezt a történelmi perspektívát - mondta az igazgató.

- MTI -