Nobel-díj - Hunyady László akadémikus: Lefkowitz fantasztikus iskolateremtő, Kobilka rendkívül innovatív

Stockholm, 2012. október 10., szerda (MTI) - Fantasztikus iskolateremtő tudós Robert J. Lefkowitz professzor, Brian K. Kobilka pedig rendkívül innovatív kutató - jellemezte az idei kémiai Nobel-díjasokat Hunyady László akadémikus, a Semmelweis Egyetem (SE) általános rektorhelyettese, az SE Élettani Intézetének igazgatója, aki mindkét kitüntetettet személyesen ismeri, és Lefkowitz professzorral közös tanulmányt jelentetett meg.

A két kutató a G-fehérjekapcsolt receptorok kutatása terén elért eredményeivel érdemelte ki a legmagasabb tudományos elismerést.

"A Nobel-díjjal elismert téma a receptorok egy csoportjának a kutatása, amelyeken keresztül a hormonok, ingerületátvivő és más anyagok hatnak. Ezeken a fehérjéken keresztül jut be ez az információ a sejt belsejébe, megváltoztatva annak működését. Óriási jelentőségük abban rejlik, hogy ahhoz a helyhez, ahová például a hormonok kötődnek, egyéb vegyületeket, például a receptort gátló vagy serkentő szereket is be lehet kapcsolni. Ez rendkívül fontos a terápia számára, mert alapvető élettani szabályozó mechanizmusok működtethetők így" - magyarázta Hunyady professzor.

Ismertetése szerint Robert J. Lefkowitz a témával körülbelül öt évtizede, az 1960-as évek óta foglalkozik. "Egész életét egy témakörnek szentelte, a szakma számára nem volt meglepetés a kitüntetése. A G-fehérjekapcsolt receptorok szerkezetének és működésük megismerésének különböző állomásai voltak, de valamennyinél ott bábáskodott, meghatározó szerepet játszott" - fogalmazott az akadémikus.

Mint elmondta, az első lényeges mérföldkő az volt, amikor rájöttek, hogy ezek a receptorok bizonyos szabályozóproteineken, G-fehérjéken keresztül hatnak. Ezért a felfedezésért 1994-ben két amerikai kutató, Alfred G. Gilman and Martin Rodbell szintén Nobel-díjban részesült. Nagyon fontos dolog volt az 1990-es évek fordulóján, amikor felfedezték ezeknek a receptoroknak az aminosav-szerkezetét. A humán genom megismerésével az is kiderült, hogy a gének 3-4 százaléka ilyen receptorokat kódol, bár nem mindegyik funkcionál. A receptorklónozásban is meghatározó szerepet játszott Lefkowitz, az elsők között klónozott hormonreceptorokat.

Hunyady László kiemelte, hogy ezek a receptorok nem kizárólag a G-fehérjéken keresztül hatnak, egyéb utakon is kifejtik a hatásukat. Ebben a folyamatban olyan fehérjék játszanak szerepet, amelyek aktivált receptorokhoz, arresztinekhez kapcsolódnak. Ezek felismerésében, funkciójuk azonosításában Lefkowitz-professzor szintén meghatározó szerepet játszott.

"Ez az irány azért fontos, mert ha egy receptor több jelpályát is elindít, ez lehetőséget ad arra, hogy működését különbözőképp lehessen szabályozni, tehát egyidejűleg nem az összes jelpályát kell blokkolni, vagy serkenteni, hanem vannak olyan hatóanyagok, amelyek szelektíven hatnak, bizonyos jelpályákat serkentve, másokat pedig nem. Ez a szelektivitásnak egy új dimenzióját nyitotta meg és ebben alapvető Robert J. Lefkowitz érdeme" - ismertette a tudós.

Hunyady László a legfontosabbnak azt nevezte, hogy Lefkowitz egy fantasztikus iskolát alapított, rendkívül sok tudóst képezett ki. "Munkacsoportjában több tucat ember dolgozik és ezek sorban mind a saját területükön kimagaslót alkottak, tehát egy fantasztikus vezéregyéniség" - mutatott rá a professzor.

Lefkowitz tanítványainak egyike volt a Duke Egyetemen Brian K. Kobilka, aki a receptorklónozás idején csatlakozott. Maga is klónozott adrenergreceptort.

"Ezt követően Kobilka különvált, a Stanford Egyetemen folytatta, ahol szerkezetirányú kutatásokat végzett. Ez egy rendkívül nehéz probléma, mert a sejtmembránon lévő receptorok lipidbe ágyazódnak be, és nem olyan egyszerű izolálni és kristályosítani őket. Ahogy eltávolítjuk körülöttük a lipidréteget, károsodik a szerkezet. Brian Kobilkának sikerült innovatív módszerekkel megoldani a problémát. A kémiai Nobel-díj tulajdonképp a receptor szerkezetének a megfejtésének szól" - összegezte Hunyady László.

- MTI -