Nagyvilág

2012.10.16. 08:22

Az 1956-os forradalomra emlékeztek Brüsszelben

Brüsszel, 2012. október 16., kedd (MTI) - Az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulójára emlékeztek hétfőn este Brüsszelben.

Brüsszel, 2012. október 16., kedd (MTI) - Az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulójára emlékeztek hétfőn este Brüsszelben.

A megemlékezést az Európai Néppárt magyar képviselői és a Magyar Hullám közéleti és kulturális társaság szervezte a Brüsszel belvárosában található egykori vásárcsarnokban, a Halles Saint-Géry épületében, ahol a Csík zenekar is fellépett.

Gyürk András, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője a megemlékezésen elmondta, most már hagyomány, hogy az 1956-os forradalom évfordulójára nemcsak szűk körben emlékeznek, mert, mint fogalmazott, október 23. nem csak a magyarság ünnepe, hanem minden szabadságszerető emberé. Éppen ezért - mint Gyürk András elmondta - ilyenkor mindig igyekeznek olyan gondolatokat, a forradalom olyan szereplőit bemutatni, amelyek, akik egyetemes értéket hordoznak. Az idei ünnepséget a 120 éve született Mindszenty József emlékének szentelték, aki 1944-ben püspökké történő kinevezésekor azt választotta jelmondatául, hogy "Devictus vincit" vagyis magyarul: legyőzetve győz - emlékeztetett Gyürk András.

A megemlékezésen felszólat Schmidt Mária, a budapesti Terror Háza múzeum főigazgatója. Az intézményben szeptemberben konferenciát tartottak és kiállítás nyílt Mindszenty József születésének évfordulója alkalmából.

A történész szerint 1956-ban a magyar nép világtörténelmet írt, fellázadt a zsarnokság ellen, szembeszállt az idegen megszállókkal egy független szabad Magyarországért. Mindszenty Józsefet a Terror Háza főigazgatója az 1956-os szabadságharc egyik szimbólumának nevezte. Schmidt Mária felidézte: a bíboros mindkét elnyomó és embertelen rendszerrel szembeszállt. Mindszenty a nyilasok és "a kommunista hatalombitorlók számára is kínos, legyőzendő ellenséggé vált" - mondta.

A történész kifejtette, 1956 megroppantotta a második világháború utáni európai békerendszert, mert a magyar forradalom és szabadságharc, "a szűk két hétbe szorított élethalálharc" után a világban nem lehetett nem tudomást venni arról, hogy a Szovjetunióban és érdekszférájában "tűzzel-vassal életben tartott, illegitim, korrupt és életképtelen rendszerek valójában népellenes, totális diktatúrák".

- MTI - 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!