Washingtoni magyarázatok, hogy miért hagyta el Csen a pekingi amerikai követséget

Washington, 2012. május 2., szerda (MTI) - Washington hivatalosan nem értesült a pekingi amerikai nagykövetségre menekült Csen Kuang-cseng (Chen Guangcheng) családja elleni kínai fenyegetésekről, ezért nem is közvetített az emberi jogi aktivistának ilyeneket; Csennek az amerikai misszióról való távozása mögött az állhat, hogy Barack Obama elnök nyilvános közbenjárást ígért az ügyében - derült ki az amerikai fővárosban szerdán tett nyilatkozatokból.

"Egyetlen amerikai hivatalos személy sem beszélt sohasem Csennek a felesége és a gyerekei elleni fizikai vagy jogi fenyegetésről. Kínai hivatalos személyek sem intéztek hozzánk ilyen fenyegetést" - írta szerdán kiadott közleményében Victoria Nuland amerikai külügyi szóvivő azokra a médiaértesülésre reagálva, hogy Csen a kínai hatóságoknak a családjával szemben kilátásba helyezett fellépése miatt hagyhatta el az amerikai követséget, ahol a múlt héten talált menedéket.

"Az (egyezség) elfogadásának feltételéül azt szabtuk, hogy maga Obama elnök is érdeklődést mutasson (az ügy iránt) és fejezze ki az Egyesült Államok támogatását a rendezés iránt, és biztos vagyok benne, hogy Obamának - a kampány során - hamarosan lehetősége nyílik az ilyen állásfoglalásra" - jelentette ki újságíróknak a Csennel baráti kapcsolatokat ápoló Jerome Cohen vezető amerikai Kína-szakértő.

A kényszerabortusz és a sterilizáció elleni tiltakozásai miatt előbb börtönbüntetésre ítélt, majd házi őrizetben tartott Csen Kuang-cseng a múlt héten menekült az Egyesült Államoknak a kínai fővárosban működő diplomáciai képviseletére. Arról, hogy milyen körülmények között és feltételekkel lépett ki szerdán képviselet oltalmából, a nap folyamán egymásnak ellentmondó információk kerültek a nyilvánosságra.

A 40 éves, vak kínai férfit, aki a szökése közben megsérült, most egy pekingi kórházban ápolják.

"Az Egyesült Államok közvetítői világossá tették hogy ha Csen amellett döntene, hogy a követségen marad, a kínai hivatalos személyek rámutattak nekünk, hogy akkor a családját visszaviszik Santungba és akkor elveszítik a családegyesítésről való tárgyalás lehetőségét" - hangzott Nuland közleménye.

Az Associated Press amerikai hírügynökség Pekingből küldött jelentésében idézte Csent, aki kijelentette: egy amerikai hivatalos személy azt mondta neki, hogy a kínai hatóságok a felesége agyonverésével fenyegetőztek arra az esetre, ha nem hagyja el az amerikai követséget.

A CNN riportere, Stan Grant, aki a követség elhagyását követően, a kórházban ugyancsak beszélt az aktivistával, az állította: Csen attól tart, hogy életveszélyben lesz, ha Kínában marad, ezért el kívánja hagyni az országot. Grant az állította, hogy a kínai másként gondolkodó úgy érzi: az amerikai hatóságok félrevezették és arra bátorították őt, hogy menjen el a követségről, és ebbe úgy egyezett bele (a követségről nem telefonálhatott), hogy nem volt elegendő információja a kialakult helyzetről. Nem tudott arról sem, hogy az április 22-i szökését követően a feleségét egy székhez láncolva órákon át vallatták.

Csen a CNN szerint az mondta: a kínai hatóságok megfenyegették, hogy ha nem hagyja ott menedékét, akkor fegyverrel várják majd a házában - amelyben megfigyelő kamerákat szereltek fel - a feleségét és a hozzátartozóit.

Az amerikai hírtelevízió tudósítója - állítását hangfelvétellel támasztotta volna alá - azt mondta, hogy Csen Obama elnökhöz fordult azzal a kéréssel, hogy tegyen többet az emberi jogok védelme érdekében Kínában. Az aktivista felesége azt mondta a CNN-nek, hogy nem kívánja a gyerekeit Kínában felnevelni, és hogy az őrök nem engedik ki a pekingi kórházból.

Az ugyancsak a CNN-nek nyilatkozó amerikai illetékesek az állítják, hogy az előírásokat szigorúan betartva, tanúk előtt három ízben is megkérdezték Csentől, hogy a szabad akaratából kíván-e elmenni a misszió épületéből.

A ChinaAid nevű amerikai szervezet, amely az elmúlt napokban a Csennel kapcsolatos információk fő forrása volt, ugyancsak az állította, hogy a vak másként gondolkodó azért döntött - kényszerből - a misszió elhagyása mellett, mert "közvetlen családtagjait" a kínai kormány részéről "komoly fenyegetés" érte.

Csen előtt három lehetőség állt: vízumot, majd politikai menedékjogot kérhetett volna az Egyesült Államoktól, amerikai közvetítéssel tárgyalhatott volna a Kínában maradásról, vagy meghatározatlan ideig az amerikai követségen maradhatott volna. Victoria Nuland szerint Csen sohasem törekedett az ország elhagyására és a családjával együtt Kínában kívánt maradni.

"Az egész diplomáciánk arra irányult, hogy a lehető legjobb helyzetbe hozzuk a céljai eléréséhez" - szögezte le közleményében az amerikai külügyi szóvivő.

Amerikai lapvélemények szerint Hillary Clinton, akinek fő törekvése az volt, hogy az amerikai külpolitika súlypontját az iraki és az afganisztáni háború lezárásával párhozamosan az ázsiai-csendes-óceáni térségre helyezze át, külügyminiszteri karrierjének legkényesebb küldetésén tartózkodik jelenleg Pekingben.

Clinton és Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter az amerikai-kínai stratégiai és gazdasági párbeszéd csütörtökön és pénteken esedékes éves fordulójára utazott a kínai fővárosba. A Csen-ügy hullámainak elcsendesítésére a hétvége óta Pekingben tárgyal Kurt Campbell amerikai helyettes államtitkár, ázsiai különmegbízott, és Clinton előtt a kínai fővárosba érkezett William Burns külügyminiszter-helyettes is.

- MTI, Pogár Demeter -