Lengyel választások - Szakértők: stabilizálódtak az erőviszonyok

Budapest, 2011. október 11., kedd (MTI) - Szakértők szerint a vasárnapi lengyel választások eredménye azt mutatja, hogy konszolidálódott a politikai élet, stabilizálódtak az erőviszonyok az országban.

A lengyel országos választási bizottság által közzétett nem hivatalos végeredményből az derül ki, hogy a kormányzó Polgári Platform (PO) 39,18 (206 mandátum), az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) 29,89 (158), Palikot Mozgalma (RP) 10,02 (40), a Lengyel Parasztpárt (PSL) 8,36 (28), a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) 8,24 (27) százalékot ért el.

A Politikatörténeti Alapítvány által a lengyelországi választásokról szervezett keddi kerekasztal-beszélgetésen Mitrovits Miklós történész, a Politikatörténeti Intézet munkatársa kifejtette, a hétvégi választások eredményeként egy kivétellel ugyanazok a pártok jutottak be a szejmbe, mint korábban, ami arra utal, hogy kialakult, mely pártok dominálnak a lengyel politikai életben.

A választások egyik nagy vesztese az SLD, amely mandátumokat vesztett, és teljesítménye "minden várakozást alulmúlt" - mondta. Úgy véli, a másik vesztes a PiS, amelytől jobb eredményeket vártak. A PiS azért nem "foghatja meg" a választásokat ismét megnyerő PO-t, mert nem képes olyan programot kidolgozni, amely világosan megmutatná, miért lenne jobb rájuk szavazni, mint a kormányzó pártra - fogalmazott.

Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója úgy vélekedett, a választások kimeneteléről szóló előrejelzések nagyjából helytállók voltak. Úgy látja, az eredmények arra engednek következtetni, hogy nem annyira a pártok helyzete, mint inkább a társadalmi erőviszonyok stabilizálódtak az országban.

Az SLD kudarcát illetően ezért úgy véli, az a kérdés, mely párt lesz képes megszerezni a baloldali szavazókat. Az SLD támogatottsága már régóta csökken, hiszen nem tudták elhitetni a társadalommal, hogy képesek valódi alternatívát nyújtani a többi párthoz képest - mutatott rá.

Tálas Péter szerint a lengyel választók "honorálták a kormánynak", hogy a gazdasági válság kevésbé érintette az országot, értékelték a PO gazdaságpolitikáját, a PiS programját pedig "nem látták jobbnak". Úgy fogalmazott, a PiS teljesítménye arra utal, hogy a lengyelek nem szeretik, ha az egyház beleszól a politikába; az egyház ugyanis korábban erőteljesen a PiS mellett kampányolt.

A PO érzi leginkább, mit akarnak a lengyelek - Tálas Péter szerint ez a párt győzelmének oka. A nemrég alakult Palikot Mozgalmával kapcsolatban pedig megjegyezte, "jó kísérlet", de ki kell várni, hogyan teljesítenek a szejmben.

Kovács Orsolya Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium politikai tanácsadója arra tért ki, hogy felvetődhet a kérdés, ha két nagy jobboldali párt van Lengyelországban, ezek miért nem kötnek koalíciót. Mint mondta, ennek oka részben a személyes konfliktusokban keresendő, részben pedig a külpolitikai elképzelésekben: míg a PO alapvetően Európa-párti, és mind Németországgal, mind Oroszországgal az együttműködés lehetőségét keresi, a PiS radikálisabb nézeteket vall.

Kiemelte, a lengyel pártokat nem lehet teljes mértékben megfeleltetni a magyar pártoknak. A PiS elnökének, Jaroslaw Kaczynskinek a kijelentése, amely szerint olyan kétharmados többséget akar szerezni, mint amilyen a magyar kormánynak van, azt a látszatot keltette, hogy pártja "a Fideszhez kötődik", holott ez nem így van - hangsúlyozta.

Véleménye szerint lengyel kormány eddig "jól sáfárkodott" a soros EU-elnökség adta lehetőséggel, szakmailag igyekszik jól teljesíteni, az alapvetően sikeres keleti partnerség csúcstalálkozót pedig nem véletlenül rendezték meg szeptember végén, nem sokkal a választások előtt.