Brit pénzügyminiszter: "érthetetlenek" az euró létrehozása mögötti meggondolások

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti: London, 2011. október 3., hétfő (MTI) - Érthetetlennek nevezte hétfőn a brit pénzügyminiszter azokat a meggondolásokat, amelyek alapján a jelenlegi formájában létrehozták az euróövezetet.

George Osborne a kormányzó brit Konzervatív Párt Manchesterben zajló éves kongresszusán úgy fogalmazott, hogy "európai szomszédaink fejest ugrottak az euróba, anélkül, hogy végiggondolták volna a következményeket".

"Miként hihették azt, hogy olyan országok, mint Németország és Görögország osztozhat ugyanazon a fizetőeszközön, amikor gazdaságaik hatalmas mértékben különböznek egymástól, és nincs mechanizmus (e különbségek) kiigazítására" - tette hozzá.

Osborne szerint a britek "nemzedékeken keresztül fogják mondogatni: Istennek hála, hogy Nagy-Britannia nem csatlakozott az euróhoz".

A brit eurócsatlakozás ellenzői azonban mindenekelőtt Gordon Brownnak, a Munkáspárt vezette előző kormány pénzügyminiszterének tartoznak köszönettel.

A brit Munkáspárt, miután 1997-ben kormányra került, rövid habozás után maga is meglehetősen bizonytalan programot hirdetett az euró kérdésében. Ennek lényege az volt, hogy az új Labour-kormány "elvben" elfogadja a valutauniós csatlakozás gondolatát, de csak akkor, ha teljesül öt alapfeltétel.

E feltételeket Gordon Brown dolgozta ki, sokak utólagos véleménye szerint úgy, hogy Nagy-Britanniának lehetőleg esélye se legyen a font feladására az euró kedvéért.

A Brown által kidolgozott kritériumok alapján azt kellett vizsgálni, hogy eléggé összhangban van-e a brit és az euróövezeti gazdasági ciklus ahhoz, hogy Nagy-Britannia hosszú távon együtt tudjon élni a valutauniós jegybanki kamatszinttel, problémák esetén van-e elég válaszadási rugalmasság az euróövezeten belül, a csatlakozás fellendíti-e a beruházásokat Nagy-Britanniában, jót tenne-e a belépés a londoni Citynek mint Európa és a világ első számú pénzügyi szolgáltatási központjának, és használna-e a brit eurótagság a növekedés és a foglalkoztatás stabilitásának.

Gordon Brown azonban - aki a Labour tavaly májusi választási vereségével véget ért háromévi miniszterelnöksége előtt tíz évig volt pénzügyminiszter - már 2003-ban kijelentette, hogy az euró meghonosításáról elvégzett hatásvizsgálatok a megszabott fő kritériumok legtöbbjét tekintve negatív eredménnyel zárultak. Azóta gyakorlatilag nem került napirendre Nagy-Britannia euróövezeti csatlakozása.

Nagy londoni elemzőházak legutóbbi helyzetértékelései szerint is fenntarthatatlannak bizonyulhat jelenlegi formájában az euróövezet.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző csoportja - októberre szóló legújabb globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt most már 40 százalékosra teszi az euróövezet szétesésének valószínűségét.

A közös valuta vége?

Az EIU által a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyv egyaránt elképzelhetőnek nevezi az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A cég szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené.

Egy másik nagy citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics minapi helyzetértékelése szerint még ha a perifériális eurógazdaságok államadósságainak jelentős részét le is írják, és előteremtik a középtávú finanszírozási igényekhez szükséges pénzt, a gazdasági növekedés hiánya miatt a közadósság hamarosan ismét emelkedni kezdene ebben az országcsoportban.

Ennek alapján a Capital Economics londoni elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy az európeriféria problémái mindaddig nem oldhatók meg, amíg ezek az országok ki nem lépnek az euróövezetből, és le nem értékelik saját valutáikat.

Az HSBC bankcsoport vezető közgazdászai által minap összeállított elemzés szerint ugyanakkor az 1930-as évek nagy depressziójához hasonló katasztrofális következményekkel járna az euróövezet szétesése, ezért nem szabad megengedni, hogy ez bekövetkezzen.

A ház átfogó katasztrófa-forgatókönyve szerint a valutaunió felbomlása megingatná az egész európai pénzügyi rendszert, a jelenlegi perifériális tagállamokban hiperinflációt, az exportorientált nagy központi eurótagországokban pedig - saját valutájuk várható meredek felértékelődése miatt - gazdasági összeomlást okozna.

Az HSBC szerint a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlása után elhatalmasodott válság is "éppen elég súlyos volt" a világgazdaság és a globális pénzügyi szektor számára, ám ami az euróövezet esetleges felbomlása után következne, az még ennél is sokkal súlyosabb lenne.