Hruscsov fia szerint apja számára 1956 vereség volt

Berlin (MTI) - Hruscsovnak nem volt más választása, mint az 1956-os magyar forradalom leverése, az azonban mégis vereséget jelentett számára - állította az egykori szovjet kommunista pártvezető fia egy vasárnapi német lapinterjúban.

 Az Egyesült Államokban élő, ma történészként dolgozó Szergej Hruscsov a Der Tagesspiegel vasárnapi számában megjelent interjújában a többi között azt hangoztatta: apját, Nyikita Szergejevics Hruscsovot a magyar felkelés nagyon "kellemetlenül" érintette, az "nagy terhet" jelentett számára. Úgy vélte, hogy apja - aki 1953 és 1964 között állt a néhai SZKP élén - hibát követett el azzal, hogy nem maga utazott Budapestre, hanem Anasztaz Mikojant és Mihail Szuszlovot küldte oda tárgyalni. Szavai szerint Mikojan jó tárgyaló volt, de soha nem hozott döntéseket, Szuszlov pedig olyan ideológus, aki először mindig Marxot és Lenint "lapozta fel". A magyar oldalon pedig ott volt Nagy Imre, "az egykori KGB-ügynök", aki - mint állította - teljesen elvesztette az ellenőrzést.

A 76 éves Szergej Hruscsov elismerte, hogy 1956-ban Nagy Imre reményt jelentett a magyarok számára. A fiatal magyarok - mint hangoztatta - a szabadságért harcoltak. De mi történt volna, ha hatalomra kerülnek? - tette fel a kérdést, és ennek alapján azt állította, hogy apjának nem volt más választása, mint a forradalom leverése. Ez azonban vereséget jelentett számára, mert utána elnyomóvá vált. "Ez volt az egyik legnagyobb amerikai győzelem a hidegháború idején" - fogalmazott a volt szovjet kommunista vezető fia.

Közeleg a hírhedt berlini fal építésének 50. évfordulója

A terjedelmes interjú abból az alkalomból jelent meg, hogy közeleg a hírhedt berlini fal építésének 50. évfordulója, és a volt szovjet pártvezető fia ennek kapcsán apja szerepét értékelte. Egy kérdésre válaszolva közvetve elismerte, hogy az 1956-os magyar forradalom leverése után a következő szovjet vereséget a berlini fal építése jelentette.

Azt állította, hogy Hruscsov alapjában véve nem akarta a falat, annak felépítését azonban mégis engedélyezte. Szavai szerint mindez része volt Moszkva akkori, a tömbök egyenrangúságát célzó politikájának.

Az egykori NDK akkori vezetője, Walter Ulbricht - aki a falat kitervelte - soha nem lett volna abban a helyzetben, hogy Moszkva engedélye nélkül belekezdjen a hírhedt építmény létrehozásába - nyilatkozta Szergej Hruscsov, aki az építményt "Ulbricht falának" nevezte.

A volt NDK 1961. augusztus 13-án kezdett hozzá az építéshez, és a 155 kilométer hosszúságú fal 1989 november 9-ig állt. Szergej Hruscsov szerint Ulbricht emberei voltak azok, akik a falat - a szó fizikai értelmében - felépítették, az akkori NDK-ban, illetve Kelet-Berlinben állomásozó szovjet katonák az építésben nem vettek részt.

De a szovjet katonák készültségben voltak, és ők lettek volna azok, akik szembeszállnak az amerikaiakkal, ha valami történik - tette hozzá.

A volt szovjet kommunista pártvezető fia az akkori eseményekkel kapcsolatban visszaemlékezett arra: apja nem akart beleegyezni abba, hogy az Egyesült Államok az első számú szuperhatalom. Ezért állandó kihívást intézett ellene. Ez a politika - mint utalt rá - az 1962-es kubai rakétaválsággal és azzal ért véget, hogy a Szovjetuniót is szuperhatalomként ismerték el.

Szergej Hruscsov szerint a tömbök egyenrangúságát célzó szovjet politika része volt az NDK önálló államként való elismerése. Walter Ulbricht ugyanakkor állandóan azt hangoztatta: mindaddig nem képes stabilizálni a keletnémet gazdasági helyzetet, amíg a jól képzett emberek elmenekülnek az országból.

A Szovjetunió akkori vezetője figyelmeztette Ulbrichtot, hogy egyedül csak a szovjet fegyverekre támaszkodva nem tud hatalmon maradni. Arra hívta fel a figyelmét, hogy hatalmához szükség van a keletnémet nép támogatására. Ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az NDK-nak a keleti tömb kirakatává kell válnia a Nyugat felé - mondta el Szergej Hruscsov.

A volt szovjet vezető fia elismerte, hogy a berlini fal kudarc volt. "Egy ilyen fal mindig is a gyengeség jele" - fogalmazott Szergej Hruscsov, aki az építményt egyfajta fájdalomcsillapítóhoz hasonlította. Szavai szerint a berlini fallal is az volt a probléma, hogy a tünetek ellen irányult, egyidejűleg pedig megakadályozott miden cserét, minden versenyt. "Egy fal soha nem alkalmas a megoldásra" - jelentette ki, utalva arra, hogy a berlini fal leomlása a szovjet rendszer bukásának egyértelmű jele volt.