Merkel csatát nyert az atomkonszernek ellen

A három hónapos moratóriumot március 15-én rendelte el Angela Merkel, és az csütörtökön járt le.

A német konzervatív-liberális kormánykoalíció a japán nukleáris szerencsétlenség nyomán merőben új atompolitikát határozott el, és úgy döntött, hogy a 17 németországi atomerőművet legkésőbb 2022 végéig bezárják.

A határozat része volt az is, hogy az ideiglenesen kikapcsolt, legrégebbi erőműveket egyáltalán nem helyezik már üzembe, ehhez azonban szükség volt a tulajdonos energetikai konszernek beleegyezésére. Értesülések szerint a szóban forgó négy legnagyobb konszern - az E.ON, az RWE, a Vattenfall és az EnBW - kénytelen-kelletlen belenyugodott a leállításba, azt azonban jelezte, hogy a kormány döntését jogi úton kívánja megtámadni. Az atomerőművek leállítása a konszernek számára több száz milliós veszteséget jelent, és mindezt aligha kárpótolja a megújuló energiaforrások kifejlesztésében való közreműködésük, amit a Merkel -kormány erősen szorgalmazott.

Merkel és kormánya azért is csalódást okozott az energetikai konszernek számára, mert az erőművek működtetésével kapcsolatban korábban kivetett, úgynevezett fűtőelemadót az atomenergiáról tervezett lemondás ellenére sem szüntette meg.

Fukusima után kényszerült Merkel a gyökeres fordulatra

Az előzményekhez hozzátartozik, hogy a Merkel vezette koalíció tavaly novemberben - elsősorban az energetikai konszernek, illetve az atomlobbi nyomására - az atomerőművek működési idejét átlagban még 12 évvel meghosszabbította. Fukusima után azonban a kancellár gyökeres fordulatra kényszerült.

A legfrissebb felmérések szerint a német lakosság a villámgyors irányváltást egyelőre nem honorálja. Tovább növekedett az ellenzéki Zöldek népszerűsége, amely immár 26 százalékos. A környezetvédők pártja a jelenlegi támogatottság tekintetében Németország második legnépszerűbb politikai pártja. A dobogó legfelső foka még mindig a konzervatívoké 31 százalékkal, támogatottságuk azonban hétről hétre csökken. A harmadik helyen az ugyancsak ellenzéki szociáldemokraták állnak 23 százalékkal. Így, ha Németországban a hét végén választanának, egy szociáldemokrata-zöld koalíció fölényesen nyerné a szavazást a hivatalban lévő Merkel-koalicióval szemben.