Hogyan buknak meg az erős kormányok? - Republikon Intézet

Ezeket a kabineteket általában többpbárti koalíciók váltják le, egyetlen párt szinte soha nem képes erre önállóan.

A Fidesz 2010-es győzelme az utóbbi három évtized egyik legnagyobb arányú győzelme, azonban e siker nem egyedülálló. A Fidesz győzelméhez igen közeli, attól csak néhány százalékponttal elmaradó eredmény született már Bulgáriában, Romániában vagy Szlovákiában is. E győztes pártok azonban gyakran - régiónkban mindig - egy ciklus után már ellenzékbe kerültek. Közép-kelet európai sajátosságnak tűnik az, hogy a kimagasló választási eredményt négy évvel később bukás követi: ebben a régióban alig találunk olyan kormányokat, amelyek meggyőző választási szereplésüket időben is stabil kormányzásra tudták váltani - írja az elemzés.

Az esetek túlnyomó többségében - 80%-ban - az erős kormányokat csak koalíció tudta leváltani: egyetlen párt szinte soha nem tudott leváltani erős kormányt. Gyakran segített az is, ha már a választás előtt valamilyen formában közösen tudtak indulni. Különleges esetként, de előfordult az is, hogy egy koalíció egy olyan pártot váltott le, amely önmagában erősebb volt a koalíció legerősebb pártjánál - ilyen esetekben heterogén, sok pártot tartalmazó összefogások győzték le a korábbi erős kormányt.

Az elemzés szerint két tulajdonság alapján akkor erős egy kormány, ha vagy nagy többséggel kerül hatalomra vagy pedig újraválasztják. A huszonnégy ország közül csupán két országban nem volt ilyen erős kormányt leváltó választás (Franciaország és Olaszország), míg a legtöbbször - háromszor - egyetlen országban, Bulgáriában történt meg.

A kutatás szerint Nyugat-Európára nem jellemző az, hogy egy párt jelentősen kiemelkedik a többi közül, ugyanakkor a közép-kelet-európai térségben ritkán fordul elő az időben stabil kormányázás.

A vizsgált időszakban a leghosszabb ideig tartó kormányzás a brit Konzervatív Párt nevéhez fűződik, 1979 és 1997 között voltak megszakítás nélkül az ország élén.

A vizsgált időszak legnagyobb különbségét a bolgár jobbközép pártok választási szövetsége, az ODSZ5-koalíció szerezte 1997-ben, az addig kormányzó b22,3%-val szemben 52,2%-ot szerzett; ez a különbség nagyjából akkora, mint a Fidesz 2010-es győzelmének mértéke. Ez a kimagasló eredmény a négy évvel későbbi választásra 18,2%-ra csökkent és megbukott a kormány. Ennél alig kisebb győzelmet ért el a 2001-es lengyelországi választáson a Demokratikus Baloldali Szövetség, mely 41%-os eredményével végzett a jobbközép Polgári Platform előtt - közel 29 százalékponttal. A párt a bolgár példához hasonlóan rosszul szerepelt a következő választáson, 11,3%-os eredményével szintén ellenzékbe került.

- Független Hírügynökség -

• Jelentős a januári hiány
• Adósságfékek lépnének életbe
• A törlesztés erős forintnál sem csökken