Megegyezés a cancúni klímacsúcson

Az ENSZ koppenhágai klímakonferenciájának kudarca után sikerült megállapodnia a csaknem 200 országnak, hogy milyen célkitűzéseknek tesznek eleget. A mexikói Cancúnban a munkacsoportok kéthetes tárgyalássorozata, majd a kétnapos, magas szintű megbeszélések után döntöttek arról, hogy csökkentik az üvegházhatást növelő gázok kibocsátását, és az ipari forradalom előtti szinthez képest legfeljebb 2 celsius fokkal lehet magasabb a Föld átlaghőmérséklete. Ezen túlmenően vizsgálják azt is, miként lehet az értéket 1,5 fok alá szorítani később. A mostani megállapodás szerint a fejlett országok 2020-ig 25-40 százalékkal csökkentik a gázok kibocsátását 1990-hez képest. Ez utóbbi vállalás már a Kiotói Egyezményben is szerepelt, de az Egyesült Államok nem csatlakozott a szerződéshez.

Jelentős előrelépés az elemzők szerint, hogy Cancúnban megegyeztek a tagországok: segítik a fejlődő államokat klímavédelmi erőfeszítéseikben. Felállítják a Zöld Klíma Alap nevű testületet, amely a gazdag országok pénzét kezeli majd. Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Japán 100 milliárd dollárt áldoz a célra évente, egy 30 milliárdos gyorssegély mellett. Az összeget három évig a Világbank kezeli. Az alap 24 fős vezető testületében a fejlődő és fejlett országok mellett a kisebb szigetországok képviselői is helyet kapnak, amelyeket a leginkább érinti a kímaváltozás. Ezen túl létrejön a Klímatechnológiai Központ és Hálózat, amely tanácsokkal, tudással segíti a fejlődő országokat.

A klímavédelmi csúcs részvevői által aláírt dokumentum szerint a tagállamok többet tesznek az erdőírtás ellen, illetve felszólít az őslakosok jogainak tiszteletben tartására is.

- Független Hírügynökség -