INFLUENZA - A nagy vakcinagyártók versenyt futnak az idõvel

Kezdetben még feltételezték, hogy

a nagy gyógyszercégek

októbertõl kezdve heti 94 millió

adag oltóanyagot lesznek képesek

gyártani. De a becsléseket rövid

idõ alatt 50, sõt 75

százalékkal csökkentették,

mivel a WHO által felhatalmazott

laboratóriumok a vártnál

lényegesen kevesebb magvírust tudnak csak

termelni.

A 25 cégbõl 5 fogja

elõállítani az összes

oltóanyag 80 százalékát.

Ezek a francia Sanofi-Pasteur, a brit

AstraZeneca és a GlaxoSmithKline

(GSK), az amerikai Baxter és a

svájci Novartis.

E cégek szerint 5-6 hét múlva

érkeznek az elsõ jelentõs

szállítmányok.

A Baxter - amelynek csak 80 millió

adagra van megrendelése - bejelentette, hogy

több tétellel elkészült,

és a kiszállítást

már a hatósági

jóváhagyás elõtt megkezdi.

A GKS szeptember végére tervezi

a szállítás

megkezdését. A Novartis a

közlése szerint "õsszel"

szállít, a Sanofi-Pateur

novembert és decembert jelölte meg

határidõnek.

A két óriás közül

kettõ, a Baxter és a

Novartis sejtalapú vakcinát

gyárt, ez gyorsabb, mint a

tyúktojásban való

hagyományos

vírustenyésztés.

A kínai Sinovac a múlt

héten bejelentette, hogy vakcinája a

klinikai kipróbálás szerint egy

adagban adva is hatásos. Ez nagy

áttörés lehet, mivel a szakemberek

többsége eddig azzal számolt, hogy

mindenkit kétszer kell beoltani az új

vírus ellen.

A történelemben még nem volt

példa ilyen rövid idõ alatt ilyen

sok ember beoltására. Az elsõ

ismert

influenza-világjárvány, az

1918-as spanyolnátha idején

még nem léteztek influenzaoltások.

Akkor a mostani új vírus sokkal

agresszívabb õse becslések szerint

40 millió emberéletet követelt.

A 20. század két nagy

influenza-világjárványa,

az 1957-es és az 1968-as idején a

vakcinák csak késéssel

készültek el, vagyis nem tudtak

lényeges szerepet játszani.

Számos szakember óvatosságra int a

gyorsított engedélyezés mellett

expressz ütemben készülõ

oltóanyagok miatt. Volt ugyanis a

történelemben egy influenza elleni

oltási kampány, amely balul sült el.

Az Egyesült Államokban 1976-ban

tört ki egy laktanyában

járvány, amelyet ugyancsak egy

H1N1-es vírustörzs okozott.

Néhány katona meghalt, ezután

sebtében beoltottak 40 millió embert, de

az oltóanyagtól több mint 500-an

kaptak Guillain-Barré

szindrómát, egy ritka

idegbetegséget, amely bénulást

okoz. Az influenzajárvány meg

elmaradt. A CDC amerikai

járványügyi intézet

szerint 1976-ban összességében

több ember halt meg az oltástól,

mint magától az

influenzától.