A grönlandi jégpajzs gyorsabban olvad, mint gondolták

Grönlandot több kilométer

vastag jég borítja. Ha ez

elolvad, akkor körülbelül 7

méterrel emelkedik meg a tengerek

vízszintje. Ennél sokkal kisebb

vízszintemelkedés is sok

száz millió ember

lakóhelyét

veszélyeztetné.

A közelmúltig a tudósok biztosra

vették, hogy a Föld két

jégsapkája, az Antarktiszt és a

Grönlandot borító pajzs a

globális felmelegedés ellenére

még néhány

évszázadon át stabil marad.

Néhány új tanulmány azonban

ezt már kétségbe vonja,

miután az utóbbi évtizedekben a

két jégpajzsból egyre gyorsabban

csúsznak a gleccserek az óceánba.

Az eddigi kutatási adatok

Grönlanddal kapcsolatban azt

sugallták, hogy a sziget paradox módon

ellenállt az általános

felmelegedésnek abban a 3 ezer éves

időszakban, amely 9 ezer évvel ezelőtt

kezdődött.

A Koppenhágai Egyetem Bo

Vinther vezette kutatói azonban

kimutatták, hogy a probléma a

kiinduló adatok hibás

értelmezésében volt.

A dán kutatók 4

különböző színhelyről

több mint 3 ezer méter

mélységből vett

jégmintákat elemeztek. Ezek - mint a

korábbi adatok is - azt mutatták, mintha

a grönlandi változások nem

lettek volna összhangban a klíma

melegedésével. De a kutatók

két további helyről is vettek

mintát, és ekkor kiderült, hogy a

mintavétel magassága is

számít. Vagyis a korábbi adatokban

tapasztalt eltérés nem azt jelenti, hogy

Grönlandot kihagyta volna a

melegedés, hanem azt, hogy a melegedés

eltérő volt különböző

domborzati magaságokban. A

szintkülönbség is okozhat

hőmérsékleti

különbséget, állapította

meg Vinther.

Az új megközelítés szerint

már a grönlandi jégpajzs nemcsak

egységesebben reagált a korábbi

felmelegedésre, hanem hevesebben is -

állapították meg a dán

tuósok.

Tanulmányuk a Nature című brit

tudományos folyóirat legfrissebb

számában jelent meg.