Hol több, hol kevesebb tanár

Akt.:
A természettudományokat kevesen választják
A természettudományokat kevesen választják - © Fotó: AFP
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A pedagógusok száma az ezredfordulótól 2012-ig lényegében folyamatosan csökkent, 90 ezerről 72 ezerre esett vissza, a 2013–2014-es tanévtől számuk emelkedni kezdett. 2017-ben 7 százalékkal többen dolgoztak, mint 2012-ben, az egy évvel korábbi évhez képest viszont 0,7 százalékkal kevesebben, összesen 77 ezren. Az egy pedagógusra jutó diákok száma a 2012. évi 10,3-ről 2016-ra 9,5-re csökkent – áll a KSH adataiban.

A hazai iskolai végzettséget – európai összehasonlításban – kettősség jellemzi. A 25–64 éves korosztályban – a 2017-es előzetes adatok szerint – a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya 6,4 százalékponttal az uniós átlag alatt volt, ugyanakkor a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 7,2 százalékponttal elmaradt attól. A többi visegrádi országhoz (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) viszonyítva Magyarországon a legmagasabb az alacsony végzettségűek aránya, vagyis a 16,2 százalékos arányszám 9,9 százalékponttal magasabb volt, mint a cseh érték.

A visegrádi országok közül a középfokú végzettségűek aránya nálunk volt a legalacsonyabb. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők részesedése hazánkban 24 százalékot tett ki, Lengyelországban ennél 5,7 százalékponttal többet, Csehországban és Szlovákiában ugyanakkor a magyarorszá­gihoz hasonló mértéket ért el – áll a KSH 2017-es adatai közt.

Magasabb végzettség

A népszámlálás adatai alapján 2001 és 2011 között a 25–64 éves népességből a legmagasabb végzettségként érettségit szerzettek aránya 27,6 százalékról 31,5 százalékra, a diplomásoké 6,7 százalékpontot emelkedve 21 százalékra nőtt. Ezen időszak alatt a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma és aránya jelentősen csökkent. Hosszabb időtávban még jelentősebb volt a változás.

A 2011-es népszámlálás óta – a 2016. évi mikrocenzus-adatok alapján – tovább emelkedett a népesség iskolázottsági szintje. 2016-ban a diplomások a 25–64 éves népesség 25,2, az érettségizettek a 32,8 százalékát tették ki. A 2016. évi mikrocenzus adatai szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 30 százaléka társadalomtudományok, gazdaság, jog, 23 százaléka oktatás, pedagógia, 18 százaléka műszaki területen szerzett diplomát. Az egészségügy és szociális gondoskodás, a humán tudományok és művészetek, a szolgáltatások, az agrártudományok, és a természettudományok (ideértve az állatorvosi képzést is) aránya külön-külön 5–8 százalék körüli volt.

BB


A nyelvtudásunk pocsék

A 2016. évi adatok alapján Magyarországon a 25–64 éves népesség 58 százaléka egyetlen idegen nyelvet sem beszélt, az uniós országok között hazánkat csak az Egyesült Királyság (65 százalék) és Románia (64 százalék) előzte meg. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2017-ben 117 ezer kísérlet történt valamilyen nyelvvizsga megszerzésére, ezek 81 százaléka középfokú nyelvvizsgára irányult. A kísérletek 64 százaléka zárult sikerrel. A sikeres nyelvvizsgák 74 százaléka angol, 19 százaléka német nyelvű volt.

Egyre kevesebb fiatal

A 2017–2018-as tanévben az iskolarendszerű oktatásban – a köznevelésben és a felsőoktatásban együtt – összesen 1 millió 862 ezren tanultak, az egy évvel korábbinál 1, a 2012. évinél 9,1 százalékkal kevesebben. A leginkább érintett korcsoport, a 3–22 évesek létszáma az utóbbi időben évről évre csökkent, 2017. január 1-jén 7,1 százalékkal kisebb volt, mint 2012-ben.


Illusztráció - Tankönyv
Budapest - Tavaly másfél millió iskolás közül 957 ezer kapott ingyenesen tankönyvet, 38 százalékkal többen, mint 2016-ban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán az MTI-vel. A közleményben azt írták, a tankönyvek ára 25 százalékkal olcsóbb volt 2017-ben, mint 2016-ba...



Miskolc.
BOON.HU






hirdetés