Hogy ne menjünk el mellette

A fűtött sátorba betérők számára bemutatták tevékenységüket (többek között poszterek, kisfilmek segítségével), de szívesen elbeszélgettek bárkivel (velünk is) a szegénységről, a segítségnyújtásról, a jó gyakorlatokról, a néhány sikertörténetről, de az akadályokról, a hiányosságokról is. A gyermekek számára rajzolási lehetőséget biztosítottak, a felnőtteket pedig egy-egy csésze kávéra látták vendégül.

Kalló Edit, a rendezvény szervezője elmondta, az utcafórum megrendezésére EU-s pályázat útján nyílt lehetőségük, fő céljuk vele a „lakosság érzékenyítése a szegénység iránt”. Eredménynek pedig azt tartaná, ha rá tudnák vezetni az embereket, hogy érdekeljék a körülöttük élők. – „Mert szép dolog adakozni a katasztrófasújtotta ismeretlenek számára, de legalább olyan fontos, hogy teszem azt a közelünkben élő magányos öreg nénire rá-rányissuk az ajtót, s megkérdezzük: mire van szüksége” – mondta. Ez a felfogás, mint itt is kiderült, nem ismeretlen a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium diákjai számára, akik ARRUPE programjukon belül rendszeresen végeznek szeretetszolgálati munkát.

ÉM-SzK