Ősbemutató és édes-szomorú dal Mezőkövesden

Mezőkövesd - Ács Gyula matyó népdalokat dolgozott föl, táncban a katonaidőket idézték a matyók.

Hetedik alkalommal rendezték meg Mezőkövesden a Matyó Rózsa Ünnepét, amelyet annak apropóján tartanak meg évről-évre januárban, hogy az Unesco felvette a szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára a matyó népművészetet. Idén két nagy eseményt tartottak az ünnepen.

Pénteken Ács Gyula miskolci zeneszerző, a Mezőkövesdi Zeneiskola tanára matyó népdalfeldolgozásainak ősbemutatóját tartották a Jézus Szíve templomban. Ács Gyula nyolc dalból álló ciklusát Török Tilla Junior Prima díjas előadó és az Ács Gyula vezényelte miskolci Reményi Ede Kamarazenekar adta el. A zeneszerző elmondta, az első két dalt még Kiss József tanár-népdalgyűjtő kérésére dolgozta föl zongorakísérettel, majd dr. Fekete Zoltán kérte, folytassa munkát, így készült el a nyolc dal vonósokra hangszerelve. Ács Gyula a koncertet a Mezőkövesdi Zeneiskola és az egri Farkas Ferenc Zeneiskola nemrég elhunyt tanára, Panyi Tiborért ajánlotta föl.

Szombaton a mezőkövesdi, szentistváni és tardi hagyományőrző csoportok és a Dobroda Zenekar az Édes-szomorú dal című összeállítást mutatták be két alkalommal a közösségi házban. Zelei Ferenc rendező a katonaidőt, a háborús éveket idézte meg a koreográfiával. Tállai András, a térség országgyűlési képviselője beszédében a három település közös ünnepét, összefogását emelte ki, s azt, hogy a matyó fogalommá, az ország reprezentánsává vált.

TB