2017.08.25. 11:02
Áldásnak tartja, hogy gyerekek közt öregedhetett meg
Mezőkövesd - Egykori alma matereiben taníthatott Molnár Mária, aki vezette is az egyházmegye első katolikus iskoláját.
Mezőkövesd - Egykori alma matereiben taníthatott Molnár Mária, aki vezette is az egyházmegye első katolikus iskoláját.
Molnár Máriát, a Szent István Katolikus Általános Iskola korábbi igazgatóját választották idén Mezőkövesd díszpolgárává. Az oktatási szakember 1991-től 2010-es nyugdíjba vonulásáig vezette az intézményt, s részt vett a város közéletében. Tagja volt a rendszerváltás utáni első önkormányzatnak, s később a 2002–2006 közötti ciklusban is önkormányzati képviselőként tevékenykedett. Majdnem két évtizedes igazgatósága alatt sokat fejlődött és bővül az iskola. Teljesen felújították az épületet, új szárnnyal, tornateremmel és ebédlővel bővítették, megújult az udvar is.
A szívem csücske ez az iskola, a családom, édesanyám is idejárt." Molnár Mária
Nagy megtiszteltetés
– Tősgyökeres matyó vagyok, néhány évet leszámítva Mezőkövesden éltem és itt töltöttem a pályafutásomat. Általános és középiskolámba jöhettem vissza tanítani, ez adta meg életem értelmét. Végtelenül hálás vagyok ennek a városnak, ez adta az iskoláimat gyerekként, később a munkámat, az életcélomat és sok örömet – mondott köszönetet Molnár Mária.
Mint mondta, nehezen tudna kiemelni bármit is a pályafutásából. Versenyre vitt gyerekeket, de nem biztos, hogy azok az igazán nagy eredmények. Inkább az, hogy a pedagógus gyerekek közt van, nevelheti a jövőt, a szülők legnagyobb ajándékát, a gyerekeket. Ezt a sors, a Jóisten megadta számára. Áldás, ha az ember gyerekek közt öregedhet meg.
– Nagyon meglepett, amikor megkaptam az értesítést, összeszorult a szívem, nagyon kicsinek éreztem magam. Benne voltam az önkormányzatban, amikor Takács István festőművésznek posztumusz megszavaztuk a díszpolgári címet. Mégis inkább fölnézek a nagy elődökre. Nagy megtiszteltetés a cím. Már több a múlt, mint a jövő az életemben, de igyekszem még utólag is méltó lenni a díjhoz – ígérte a 67 esztendős pedagógus, aki olyan nagyon nem tud és nem is akar elszakadni az iskolától.
– Naponta látom, szépen fejlődik, az eredményeit is figyelem és ismerem, büszke vagyok rá. A nyugdíjas éveim is tartalmasak, kapcsolatban vagyok a gyerekekkel, a családommal, kézimunkázom is, mozgalmas életet élek. Most már a karitatív tevékenység is befér. Ha a szükség úgy kívánja, egyetemre készítek elő gyereket, korrepetálok, hiszen a szaktárgyaimra, a matematikára és a kémiára mindig szükség van és nagy szívvel csinálom – számolt be nyugdíjas éveiről Molnár Mária.
S hogy miért döntött úgy, hogy tanár lesz? Arra emlékszik, hogy nyolcadik osztály után mindenképpen benne volt a tanítási vágy. Általános iskolájában nagyon sok jó tanára volt, az ő példájuk motiválta.
– Amikor beiratkoztam a gimnáziumba, a szép emlékű, (nagy tiszteletet adok neki holtában is) Hancsók Kálmán matematikatanár kérdezte, milyen nyelvre iratkozom. Mondom: latinra. Nagyon jó, és mi akarok lenni, tette föl a kérdést. Azt válaszoltam, matektanár. Jól megnézett magának. Később a tanárom lett, haló korában is áldom őt, több tanáromat és az osztályfőnökömet is – mondta Molnár Mária.
A gimnázium után tehát Egerben, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát, majd Debrecenben szerzett középiskolai tanári végzettséget. Később hitoktatói szakra járt Egerbe, s közoktatás-vezetői képzésben vett részt a Pázmány Péter Tudományegyetemen.
– A szívem csücske ez az iskola, a családom, édesanyám is idejárt, nagy dolog, hogy visszakerültem ebbe az intézménybe. Először Mezőkövesden a kollégiumban voltam, majd a gimnáziumban óraadó, aztán idekerültem. Nagy feladat volt, de hálás vagyok a sorsnak – fejtette ki Molnár Mária.
Szerinte az egyházi intézmények nevelése más, legalábbis bízik benne. A 40 éves korszakot követően a rendszerváltás nagy lehetőséget nyitott, s az Egri Főegyházmegye első iskolája lettek. Mezőkövesden sok nagyszülő élt még, akik az apácákhoz jártak (az egykori I-es, vagy Petőfi Sándor, ma Szent István Katolikus Általános Iskolát még ma is sokan Zárdaiskolának nevezik), bennük élt a remény, hogy egyszer visszakapja az egyház. Molnár Mária szerint nem volt elvadult kommunista a tantestület korábban sem, de végre lehetett imával kezdeni a napot, az órarendbe beilleszteni a hitoktatást, színt vallani a gyerekeknek, hiszen megszűnt a kettős nevelés. Korábban ugyanis vallásos nevelést kaptak otthon, de iskolában nem lehetett erről beszélni. Az egyházi iskola indítása azt a célt is szolgálta, hogy egy nyelven beszéljen a szülő és a tanár, és úgy is éljenek. A pedagógusnak nem mondania kell, hanem példát adnia életével, s ez alapján mennek utána a gyerekek.
- Tóth Balázs -