Chanukka, a fény ünnepe

Az időszámításunk előtti II. század elején a szír-görög szeleukidák uralták Izraelt, a zsidókat pedig a Nagy Sándor-i hódítás óta első ízben kényszerítették a görög törvények betartására. Jeruzsálemben a görögök sorra bocsájtották ki az elnyomásra irányuló rendelkezéseket. Dr. Frölich Róbert írása.

Megtiltották a legtöbb micve teljesítését, s ezáltal igencsak megnehezítették a zsidók életét. A körülmetélést, ami az Örökkévaló szövetségének testi megnyilvánulása, törvényen kívül helyezték. A szombat megtartása tilos volt, mert a zsidóságnak ez volt a béke és nyugalom szimbóluma, amit megérdemelten vártak hétről hétre, ami elválasztotta őket a többiektől. Azok, akik ezt megtagadták, máglyán végezték, s abba a Tórába bugyolálták őket égetés előtt, amit tanítani igyekeztek.

Ez Chanukka első csodája: a maroknyi sereg győzelme a görög elnyomók felett.”

Az időszámításunk előtti II. században Jeruzsálemben a makkabeusok győzelmet arattak azzal a görög hadsereggel szemben, akik mind létszámban, mind fegyverek tekintetében túlerőben voltak. A makkabeusok felkelése válasz arra, hogy a görögök erőszakkal próbálták a zsidókra kényszeríteni az istentelen hellén életformát. Ez Chanukka első csodája: a maroknyi sereg győzelme a görög elnyomók felett, a szabadság diadala az elnyomatás felett.

A menóra lángjainak meggyújtása fontos szerepet játszott a szentélyben. Amikor a makkabeusok felszabadították a szentélyt és kiűzték az összes görög betolakodót, akkor csak kis korsónyi tiszta olajat találtak a menóra meggyújtásához. Ez egy napra volt csak elegendő, viszont a tiszta olaj előállítása 8 napot igényelt. A második csoda az volt, hogy ez az egy napra elegendő olaj nyolc napig égett. A Chanukka szó maga annyit tesz: (újjá)avatás, felavatás. A görögök felett aratott győzelmet követően a makkabeusok megtisztították és újjáavatták a szentélyt és az oltárt, amit megszentségtelenítettek a pogányok.

A Chanukka szó két részre is osztható. A „Chanu” héber szó azt jelenti: „letáboroztak, megpihentek” és „Ka”, aminek a héber betűk szerinti számértéke 25. Kiszlév hónap 25. napján a makkabeusok megpihentek ütközetük után és győzedelmesen bevonultak a szentélybe, hogy újjáavassák azt. Ezért kezdődik az ünnep a zsidó naptár szerint kiszlév 25-én.

Chanukka mind a nyolc napján meggyújtjuk a kilencágú chanukijjában a gyertyákat, minden nap eggyel többet. Az elsőn egyet, a másodikon kettőt, egész addig, míg mind a nyolc nem ég. A kilencedikkel, a samesszal (szolgagyertyával) gyújtjuk meg a többi gyertyát, mégpedig sötétedés után. A péntek este azért kivétel, mert akkor a szombati lángok meggyúj­tása előtt gyújtjuk meg a gyertyákat, mivel a szombat lángjainak fellobbanása után már beköszönt a sábesz, mikor tilos tüzet gyújtanunk.

Az első napon a jobb szélen levő gyertyatartóba kell tenni a gyertyát. A másodikon a jobb szélen lévőbe és a közvetlen mellette levőbe. S minden este eggyel többet jobbról balra haladva kell beilleszteni a gyertyákat. Meggyújtani pedig balról jobbra haladva kell őket, hogy az új gyertya lobbanjon lángra elsőként. Mivel Chanukka ünnepének az olaj áll a központjában, ezért olyan ételeket szokás enni, amik olajban sültek. Hogy pontosan mik a hagyományos ételek, az területenként változó. Kelet-Európában a krumplis palacsinta, a latkesz (lepcsánka) szokásos. A szefárd zsidóknál a fánk honosodott meg.

(Az idén a zsidóság egyik legnagyobb kilenc napos öröm­ünnepének kezdete, a Channuka, az első gyertya meggyújtása csaknem egybeesik a karácsonyi szentestével).

- Szerzőnk országos főrabbi -