2016.12.30. 17:56
A kormány elismerte: korai iskolaelhagyásra ösztönözhet a közmunkaprogram
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A Magyar Nemzet birtokába jutott a köznevelési államtitkárság végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklésére készített cselekvési terve, amelyben a kormányzat problémaként ismeri el, hogy a jelenlegi finanszírozási rend arra ösztönzi a nehéz sorsú családokat, hogy iskola helyett inkább közmunkára küldjék a 16 éves tankötelezettségi kort elérő gyermekeiket. Neuberger Eszter cikke az Abcúgon.
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A Magyar Nemzet birtokába jutott a köznevelési államtitkárság végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklésére készített cselekvési terve, amelyben a kormányzat problémaként ismeri el, hogy a jelenlegi finanszírozási rend arra ösztönzi a nehéz sorsú családokat, hogy iskola helyett inkább közmunkára küldjék a 16 éves tankötelezettségi kort elérő gyermekeiket. Neuberger Eszter cikke az Abcúgon.
A dokumentum egy kormányzati stratégiát vázol fel a végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklésére, ugyanis, mint írják: “azok az országok, ahol a lakosság viszonylag nagyobb hányada alacsonyan képzett, kevésbé versenyképesek, a versenyképességi rangsorban fokozatosan lemaradnak. Erre Magyarország is példa”.
A cselekvési terv hivatkozási alapnak tekinti, hogy a fejlett országokat tömörítő OECD szerint a középfokú iskolai végzettség az a minimum, amely szükséges a XXI. században a munkaerőpiacon való érvényesüléshez, illetve az aktív felelős állampolgársághoz.
A dokumentum legfontosabb megállapítása: a végzettség nélküli iskolaelhagyás leggyakoribb oka, hogy a a szegényebb szülőket az motiválhatja arra, hogy kivegyék gyermeküket a szakképzésből, hogy a diákokat megillető juttatások, ösztöndíjak alacsonyabbak a közfoglalkoztatási bérnél.
A másik ok: az alacsony tankötelezettségi korhatár
A tanulmányból az is kiderül, hogy Magyarországon még mindig nagyon magas az iskolapadot elhagyó fiatalok száma: 2014 februárjában az oktatási rendszerből csak abban az egyetlen tanévben több 308 ezer gyerekből mint 42 ezer morzsolódott le. Közülük több mint 25 100 diák saját döntése alapján szakította meg tanulmányait, miután betöltötte 16. életévét, és már nem volt tanköteles – írja a Magyar Nemzet. Ebből az adatból jól látható, hogy a tankötelezettségi kor elérése alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók jogviszonya befejezett középfokú végzettségi szint megszerzése nélkül szűnjön meg.
A lemorzsolódás egyébként főként a szakképzést érinti: az iskolát idő előtt elhagyó gyerekek közel 47 százaléka a szakiskolákból tűnt el, míg 33 százalékuk a szakközépiskolákból.
A dokumentum problémaként említi azt is: a jelenlegi intézményrendszer fenntartja a korai szelekciós folyamatokat, amelyek nincsenek kedvező hatással a lemorzsolódási mutatókra. „A magyar oktatási rendszer nem képes hatékonyan kompenzálni a tanulók szociokulturális hátrányait” – áll a cselekvési tervben a Magyar Nemzet szerint. Hozzáteszik: a szakképző iskola sikeres elvégzéséhez szükség volna az oda bekerülő diákok kulcskompetenciáinak (olvasás, információs műveltség) fejlesztésére is.
Felismerték, de ennyi?
A Magyar Nemzet cikke szerint, annak ellenére, hogy felismerte a közmunkaprogram és a leszállított tankötelezettségi korhatár szerepét a lemorzsolódásban, a cselekvési terv nem helyezi kilátásba sem a tankötelezettség, sem a közmunka 16 éves korhatárának felülvizsgálatát, helyette a lemorzsolódással veszélyeztetett iskolák azonosítását és kiemelt támogatását vagy a pedagógusi életpálya felülvizsgálatát.
- Neuberger Eszter | abcug.hu -
Túl sokan maradnak évekig a közmunkaprogramban, ezért a kormány azt szeretné, hogy három éven belül legfeljebb 12 hónapig lehessen közmunkásként dolgozni.
Büntetőeszköz lett az eredetileg segítő szolgáltatásnak kitalált gyermekvédelmi intézkedésből. A védelembe vétellel ugyanis a gyermekjóléti szolgálat csak odáig jut, hogy egyértelművé tegye a szülőknek, hogy mit várnak el azért, hogy a gyerek továbbra is a családban maradhasson, de segíteni nem tudnak, mert nincsenek meg az eszközeik hozzá. Marad tehát a kiemelés fenyegető réme. A védelembe vétel fegyelmező szerepére ráadásul még az is ráerősít, hogy 2010 óta a túl sok iskolai igazolatlan hiányzásért automatikusan ez jár.
Hiába a fenyegetés, hogyha hiányzik a gyerek az iskolából, megvonják a családi pótlékot, egyre több diák mulaszt ötven óránál többet. A nagyobbaknál is csak azért javulnak a statisztikák, mert 16 év felett már nem kell iskolába járni. Sok családban tanulás helyett dolgozni viszik a gyerekeket, az iskolák pedig inkább kitennék a problémás diákokat.
Könnyen gondoljuk, hogy nagyon is jól van az, ha a tizenéves gyerek besegít a szüleinek a házimunkában, és ha kell, ellátja a kisebb testvéreit. Vannak azonban családok, ahol az idősebb gyerekek egészen az iskolaelhagyásig sodródnak, mert családfenntartó vagy háztartásvezető szerepbe kényszerülnek. Vészesen nő a hátrányos helyzetű magántanulók száma is, ahol a szülők családi okokra hivatkozva kérvényezik, hogy gyereküknek ne kelljen tanórákon részt vennie, mert szükség van rájuk a ház körül.
