Csak tömegekkel lehet meggyőzni kormányt

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Menesztették az államtitkárt, megszűnik a Klik – a pedagógusok tiltakozó mozgalma olyat tett, amire eddig csak kevesen voltak képesek: megtorpantotta a kormányt. Ez eddig csak a tandíjnak és az internetadónak sikerült. Összeszedtük, kikkel gyűlt meg a baja Orbán Viktornak, hogyan tudtak hatni a kormányra, és végül miért fogyott ki belőlük a szufla. Albert Ákos cikke az Abcúgon.

Március 30-án, szerda reggel országos munkabeszüntetést tartanak a tanárok: egy órán át nem tanítanak, ezzel tiltakoznak az oktatás központosítása, valamint a diákok és a tanárok túlterhelése ellen. Az akció mellé felsorakoztak a pedagógus szakszervezetek, a tiltakozás szervezői pedig az elmúlt hónapokban összeállt Tanítanék Mozgalom tagjai.

A mozgalom és a szakszervezetek már három, több tízezer embert megmozgató tüntetésen vannak túl (egyet Miskolcon, kettőt pedig Budapesten tartottak), a kormány pedig láthatóan komolyan is veszi ezeket a tiltakozásokat, még ha nem is hajlandó szemtől szemben tárgyalni a tiltakozó tanárokkal, csak a Köznevelési Kerekasztalnak nevezett fórumon. A tiltakozások hatására azonban már menesztették a köznevelési államtitkárt, a múlt héten pedig bejelentették, hogy a központosítás szimbólumának számító Klebelsberg Intézményfenntartó Központot is megszűntetik. Igaz, az állami felügyelet megmarad, és egy új intézmény is feláll valamikor júliusban.

A második Orbán-kormány hatalomra kerülése óta kevés példa volt arra, hogy állampolgári tiltakozás vagy tüntetések hatására a kormány fikarcnyit is változtasson az álláspontján, netalántán visszavonjon egy-egy intézkedést. Kik tudták megakasztani eddig a kormány lendületét, hogyan voltak rá képesek, és miért fogyott ki belőlük a szufla?

Az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítése, a nyugdíjpénztári-rendszer átalakítása, a korkedvezményes nyugdíj megszüntetèse – csak pár ügy, amelyek miatt 2010 óta több ezren, némely esetben pedig több tízezren vonultak utcára. A korkedvezményes nyugdíjak eltörlése miatt a rendvédelmi szakszervezetek közel ötvenezer embert vittek az utcára, és az új médiatörvény bevezetése ellen is több tízezren tiltakoztak még 2011-ben.

Ezeknek a tiltakozásoknak azonban szinte semmi hatása nem volt: a médiatörvény hatályba lépett és azóta is hatályban van, a korkedvezményes nyugdíjakat pedig eltörölték. A tüntetéseket ezen az infografikán mutattuk be részletesen.

Create your own infographics

Egészen mostanáig csak két esetben fordult elő az, hogy az utcára vonuló tömegek meghátrálásra tudták kényszeríteni a kormányt, közülük a második ráadásul a világsajtóban is hatalmasat szólt.

A kormányok mumusai a diáktüntetések

A kormány 2012 őszén, alig pár hónappal a felvételi időszak lezárulta előtt elhatározta, hogy drasztikus mértékben csökkenti az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatók keretszámát. Ezzel lényegében a felsőoktatás nagy részét fizetőssé tették volna. A diákok ezt nem várták meg, kezdetben még csak a Hallgatói Hálózat nevű civil csoport kezdett tüntetésekbe, hídfoglalások szervezésébe, később azonban a HÖOK és különböző középiskolák diákönkormányzatainak szervezésében több ezer hallgató vonult ki az utcára a keretszámcsökkentésnek nevezett, de valójában a tandíj bevezetését jelentő intézkedés ellen.

Tandíjellenes tüntetés nem először fordult elő Magyarországon. 1995-ben a Bokros-csomag, 2006-ban a Gyurcsány-kormány fejlesztési részhozzájárulása miatt vonultak utcára a diákok, a 2012-es keretszámcsökkentés elleni tiltakozással együtt pedig összesen háromszor akadályozták meg a tandíj bevezetését.

A 2012-es tüntetések után Orbán Viktor személyesen jelentette be, hogy eltörlik a keretszámok rendszerét, szerinte ugyanis az bizonytalanságot jelent a felvételizőknek. Az újonnan bevezetett rendszer ugyanakkor szinte alig különbözött a régitől, de a diákok végülis elérték, amit akartak: a kormányszóvivő bejelentette, hogy legalább 55 ezren továbbra is ingyen tanulhatnak a felsőoktatásban, többek között azokon a szakokon is, amelyeken a kormány korábban csak fizetős képzést akart látni. A tüntetések másik célja, a hallgatói röghözkötés eltörlése azonban nem valósult meg.

Százezren a netadó ellen

2014 őszén az akkor fél éve beiktatott harmadik Orbán-kormány elhatározta, hogy gigabájtonként többszáz forinttal megadóztatják az internetes adatforgalmat. A kormány ezt úgy kommunikálta, hogy az adó alanya a távközlési szolgáltató, és nem számítanak rá, hogy ezt a költséget a cégek továbbtolják a felhasználókra, az új adó mértéke azonban úgy kiverte a biztosítékot, hogy pár napos különbséggel két hatalmas tüntetés is szerveződött a netadó ellen.

Az első a Hősök terén, ott akkor még csak párezer ember gyűlt össze. Ezután a kormány még kitartott az adó bevezetése mellett, bár már ekkor maximalizáltak az adó összegét. Pár napra rá azonban több tízezer ember vonult a József Nádor térről az Erzsébet hídon át Budára. A Reuters magyarországi tudósítója szerint százezer ember is felvonulhatott (bár ezt a mennyiséget később többen is vitatták), mégis, a második netadós tüntetésből az utóbbi évek legtöbb embert megmozgató kormányellenes tüntetése lett. Orbán Viktor három nappal később bejelentette, hogy nem vezetik be az internetadót.

Tömegekkel lehet meggyőzni a kormányt

A diák-, és netadó elleni tüntetésekben, valamint a pedagógus tiltakozásokban sok a közös vonás. Mindenekelőtt rendelkeztek egy olyan jellemzővel, amely az utóbbi évek más tüntetéseire csak hellyel-közzel volt igaz:

egy jól körülhatárolható témával, amely valamilyen úton-módon sok magyar embert érint.

A médiatörvény vagy az Alkotmánybíróság jogkörének változásai kevésbé állnak közel az emberekhez, mint a mindennap használt internet megsarcolása, vagy az iskolás gyerekek túlterhelése, a felsőfokú képzésük fizetőssé tétele. Mindezért pedig hajlandóak akár utcára is vonulni.

Ez utóbbi fontos, látható ugyanis, hogy a kormány csak a sokadik, sok ember részvételével lezajlott tüntetés után hajlandó érdemben változtatni. Orbán Viktor 2012-ben és 2014-ben is csak azután reagált, miután többezer tiltakozó vonult végig a városon. Ráadásul a kormánykommunikáció egyik esetben sem engedett látványosan a tiltakozóknak:

A kormány kommunikációjának célja láthatóan az, hogy megelőzze az esetlegesen még több embert vonzó további tüntetéseket. A netadó visszavonását Orbán például akkor jelentette be, amikor már szerveződött egy harmadik tiltakozás Budapestre. Mindez az idei pedagógus-tiltakozások során még egyértelműbb volt. Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár menesztését a kormány azután jelentette be, miután több ezer ember részvételével lezajlott a tanárok miskolci demonstrációja, és már meghirdették a Kossuth téri tüntetést is, amire végül több tízezeren mentek el.

A Klik megszüntetését Rétvári Bence államtitkár a szintén többezres március 15-ei tüntetés után, de még a 30-ai munkabeszüntetés előtt jelentette be. A Klik megszűntetésével és a helyi döntéshozatal erősítésével a tiltakozó tanárok egy fő követelése teljesül, mégsem lehet látványos győzelemről beszélni, a kormány ugyanis hangsúlyozta, hogy nem adja fel a központosítást.

Mi lesz Pukliék sorsa?

Az elmúlt évek sikeres tiltakozó akcióinak egyik fő tapasztalata az is, hogy nem mindegy, kik szervezik a tüntetéseket. Az oktatás központosítása ellen a pedagógus szakszervezetek már 2011-ben is szerveztek tüntetést a parlament elé, arra azonban csupán háromezren voltak kíváncsiak. Ahhoz, hogy ebből országos mozgalom alakuljon, el kellett telnie pár évnek, és olyan arcok kellettek hozzá, mint Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára vagy Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója. A szakszervezetek helyett most láthatóan ők diktálják a tempót, a szerdai munkabeszüntetés is a Tanítanék Mozgalom szándéka szerint kezdődik reggel, a szakszervezetek eredetileg délután tartottak volna a sztrájkot.

Az egykori tüntetésvezérek sorsát figyelembe véve azonban Pukliék nem számíthatnak arra, hogy tartósan képesek lesznek hatással lenni a kormányzati döntéshozatalra. A diáktüntetések bázisa rögtön feloszlott, amint a kormány mérsékelte az álláspontját. A Hallgató Hálózat ugyan azóta is rendszeresen résztvevője a kormányellenes tüntetéseknek, a HÖOK azonban négy éve nem szervezett tüntetést felsőoktatási témában, Nagy Dávid akkori HÖOK-elnök pedig már a tüntetések után azt mondta, reméli, hogy a munka szakmai síkon folytatódik tovább.

Az internetadó elleni tiltakozás azonban tüntetéshullámot indított el, amely fél éven keresztül tartott, és végül 28 népszavazási kérdésben csúcsosodott ki. Az internetadó elleni tüntetések szervezői közül olyan emberek váltak ismertté, mint Gulyás Balázs, a Százezren az internetadó ellen nevű Facebook-csoport alapítója, vagy Várady Zsolt, az iWiW egykori megalkotója. Ekkor vált ismert tüntetésszervezővé Váradi Zoltán is, az Együtt politikusa, aki a 60ezren a MAGÁN nyugdíjukért nevű Facebook-csoport egyik alapítója.

Az internetadó visszavonása után szervezett tüntetések már nem vonzottak annyi embert, mint az első és a második internetadó-elleni tüntetés, de alkalmanként így is több ezer embert mozgattak meg. A 2014 decemberében tartott Nem hátrálunk meg! nevű tiltakozáskor a tüntetők még a parlament lépcsőjére is felmásztak. Az azonban látható volt, hogy a szervezők egyre kevésbé tudják megfogni az embereket:

Várady Zsolt részt vett a Most-Mi nevű szervezet megalapításában, később azonban bejelentette, hogy kiszáll. Gulyás Balázs és Váradi Zoltán többedmagukkal megalapították az Új Magyar Köztársaság nevű szervezetet, amely tavaly nyár elején 19 népszavazási kérdést is beadott a Nemzeti Választási Irodához hitelesítésre, amely közül hármat végül át is engedtek, a szükséges 200 ezer támogató aláírást azonban sosem gyűjtötték össze.

Később Gulyás Balázs is bejelentette, hogy kiszáll a szervezetből, de ezután is rendszeres résztvevője maradt a kormány tevékenysége elleni tüntetéseknek, legutóbb épp a miskolci tanártüntetésen szólalt fel, mint pesti egyetemista.

Mindezek tanulsága, hogy hiába volt sok a kormányellenes felhang mind a diák-, mint az internetadó elleni tüntetéseken, miután a kormány mérsékelte az álláspontját, nem sikerült megtartani a tiltakozókat, az ezeket követő tiltakozó akciók és újonnan létrehozott szervezetek pedig egyre kevesebb embert érdekeltek, végül pedig teljesen kifulladtak. Egyedül a Facebookon összegyűjtött követőkre érdemes koncentrálni, a Gulyás Balázs által létrehozott Százezren az internetadó ellen nevű oldalnak például még mindig 223 ezer követője van.

- Albert Ákos | abcug.hu -