Jegyzet: Nem enged

Igen, még mindig ezen rágódom. A behavazott ünnep értékelései kapcsán egyre nyilvánvalóbb: az „újbeszél” immár mindkét oldalon nyomul, korábban pannon puma, dübörögazország, most meg igazi sikertörténet, sikeres hóhelyzetkezelés. Fábián György jegyzete.Naiv ésszel nehezen bírom felfogni azt a gyakorlatot – amely egyébként a diplomáciából is ismerős –, hogy egyik fél sem bír engedni. Miért nem lehetett böcsülettel kiállni: igen, gyerekek, nem mindenhol dübörgünk annyira, illetve: nem mindig, nem mindenben álltunk a (hó)helyzet magaslatán. Talán rokonszenves is lehetne, mutatván: a politikus is ember. (Lásd még: az okosabb enged.) De nem. Nincs engedés. Úgy tűnik, az a felfogás járja: ha egy picit is lazítasz az állásaidon, akkor a másik fél már gyengülni láthat, és visszaélhet a jóindulatoddal, ezért kötöd az ebet a karóhoz, amíg van benne szusz. (Lásd még: se székely zászló, se autonómia, még mit nem.) Úgy látszik, minden oldalon ugyanabban a kommunikációs menedzseriskolában edződtek. Vagy csak egymástól tanulnak, úgy olcsóbb.

Sebaj, mindenki hozzon magával még egy gépkocsit, és üljön át abba. Vagy – környezetbarát megoldás – üljön át egy lóra. Lehetőleg magas lóra. Csak vigyázzon, merre megy vele. Nehogy gyanús lóhúsexportnak véljék.

- Fábián György -