Javítaná a választási együttműködést az emberi jogok hivatalával az EBESZ-közgyűlés

Bécs, 2013. február 22., péntek (MTI) - Bizottságot állított fel a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalával (ODIHR) folytatott választási megfigyelési együttműködés javítása érdekében az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Parlamenti Közgyűlése.

A testület felállításáról pénteken, a közgyűlés kétnapos téli ülésszakának zárónapján határoztak. A bizottság áprilisban Koppenhágában tartja első ülését. Az együttműködés újratárgyalása azután vált szükségessé, hogy a két intézmény között feszültség alakult ki a választások megfigyelésének kérdéséről.

A közgyűlés és az EBESZ szakosított intézménye, az ODIHR előzőleg egy 1997-es megállapodásban fektette le az együttműködés szabályait - emlékeztetett a közgyűlés pénteki közleményében. A megállapodás szerint a megfigyelő missziók alkalmával egy közgyűlési tagot jelöltek ki különleges koordinátorként, az ő feladata volt a választások demokratikusságát megítélő előzetes állásfoglalást tenni. Miután a koordinátor szerepe körül ismételten feszültség támadt a két intézmény között, a közgyűlés tavaly decemberben kimondta, hogy a megállapodást többé nem lehet alkalmazni.

Nagy Andor parlamenti képviselő (Fidesz), a magyar delegáció vezetője az MTI-nek elmondta, legutóbb az ukrán, az örmény és az egyesült államokbeli választások alkalmával mutatkozott nézetkülönbség a két intézmény között. Emellett Oroszország sérelmezi az ODIHR választási megfigyelési módszertanát, amely szerinte hátrányosan megkülönböztető a volt szovjet köztársaságokra nézve. Moszkva ezért kezdeményezte, hogy vizsgálják felül a megfigyelések metódusát is.

Az ülésszak első napján a sajtószabadságról is tanácskoztak. A Freedom House független civil szervezet projektvezetője, Karin Deutsch Karleker a Demokrácia, emberi jogok és humanitárius ügyek bizottsága ülésén beszámolt arról, hogy értékelésük szerint az elmúlt öt évben az EBESZ legtöbb országában romlott a sajtószabadság helyzete.

Bár jelentős előrelépésekre is van példa, így például Moldovában és Szerbiában, nagyon sok országban jelentősen romlott a helyzet, "élükön Magyarországgal" - fejtette ki. Magyarország esetében az okot az új médiatörvényekben és a médiahatóság szabályozásában jelölte meg.

Nagy Andor felszólalásában rámutatott, hogy a magyar kormány nyitott a párbeszédre a bírálatokat megfogalmazó nemzetközi szervezetekkel. Felidézte, hogy Thorbjorn Jagland ET-főtitkár javaslatai nyomán az Országgyűlés várhatóan változtatásokat fogad el a tavaszi ülésszak alatt.

A tervezett módosítások között felsorolta, hogy a médiatanács elnökét nem a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök nevezné ki, mandátumát nem lehetne megújítani, és jobban figyelembe vennék a civil társadalom véleményét. Kiemelte azt is, hogy a Freedom House másik jelentésében az internet szabadsága tekintetében Magyarország az ötödik helyen áll.

A Parlamenti Közgyűlés téli ülésszaka készíti elő a szervezet éves közgyűlésének fő napirendi pontjait is. A júniusban Isztambulban megrendezendő közgyűlés egyik fő témája az EBESZ alapjait megteremtő Helsinki Záróokmány első negyven évét értékelő jelentés előkészítése lesz. Az értékelés 2015-re, a dokumentum aláírásának 40. évfordulójára készül el.

- MTI -