2012.08.21. 08:51
Nézőpont: Egy utolsót
<em>Az ünnep szép, mindig szép (kivéve, ha mégsem). Mindenesetre, ilyenkor rúg egy utolsó nagyot a nyár, mint a Matula puskája, összegyűjti még, ami benne maradt, és egy szuszra kiadja magából, különösen, hogy hosszú a hétvége – persze, mint tudjuk, nem az a lényeg, hogy mekkora. Hanem, hogy milyen nagy.</em> <strong>Fábián György jegyzete.</strong>
Az ünnep szép, mindig szép (kivéve, ha mégsem). Mindenesetre, ilyenkor rúg egy utolsó nagyot a nyár, mint a Matula puskája, összegyűjti még, ami benne maradt, és egy szuszra kiadja magából, különösen, hogy hosszú a hétvége – persze, mint tudjuk, nem az a lényeg, hogy mekkora. Hanem, hogy milyen nagy. Fábián György jegyzete.Nagyon állam-újraalapítottunk, új alkotmány, új ember, tapsolni kötelező, aki nem örül, ne féljen, nem írjuk fel, legalábbis egyelőre; mindenesetre tudjuk, hogy neki semmi nem jó, neki minden gané, negatív ember.
De csitt, nem politizálni. Meg kell enni az új kenyeret. Inni hozzá régi bort, aztán húzd rá, cigány, ne gondolj a gonddal.
Másnap reggel kicsit félsüketen az utcabáli danajtól meg a színes lövedékektől, agyunkon a nyár utolsó bődületes patanyomával, kecmergünk az utolsó buszhoz, amellyel még éppen beesünk a munkahelyünkre (már, ha van) – s elnyúló képpel vesszük észre a jármű farát, amint már messze húz a kanyarban.
