2012.01.03. 15:30
Külföldi sajtóvisszhang a magyar belpolitikai helyzetről
Berlin, Bécs, Brüsszel, Bukarest, Párizs, Prága, Pozsony, Zürich, New York, 2012. január 3., kedd (MTI) - A Financial Times, a The New York Times, a BBC és a Der Spiegel az ellenzéki tiltakozásokról, a Wall Street Journal az adósságszámítási módszer körüli vitáról, a Le Figaro a magyar államadósságról, az Neue Zürcher Zeitung az alkotmányról és a bírálatokról, a NYT, román és cseh lapok az új magyar alaptörvényről és a magyar kormányról közöltek cikket.
Berlin, Bécs, Brüsszel, Bukarest, Párizs, Prága, Pozsony, Zürich, New York, 2012. január 3., kedd (MTI) - A Financial Times, a The New York Times, a BBC és a Der Spiegel az ellenzéki tiltakozásokról, a Wall Street Journal az adósságszámítási módszer körüli vitáról, a Le Figaro a magyar államadósságról, az Neue Zürcher Zeitung az alkotmányról és a bírálatokról, a NYT, román és cseh lapok az új magyar alaptörvényről és a magyar kormányról közöltek cikket.
A Financial Times két tudósítója, Kester Eddy és Neil Buckley helyszíni beszámolóban foglalja össze a Budapesten lezajlott hétfő esti tüntetés eseményeit. A lap írása szerint a demonstráción megjelentek száma "a vártnál sokkal nagyobb volt".
A BBC tudósítója, Nick Thorpe beszámolót írt kedden a brit közszolgálati média honlapján a hétfő esti tüntetésről. A szerző kommentárja szerint "mindeddig kudarccal végződtek" a növekedés élénkítését célzó kormányzati kísérletek, és "ahogy romlik a közhangulat, úgy romlik az ország hitelminősítése, valamint a külföldi tőke bevonásának és az új munkahelyek teremtésének esélye is".
A The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadásának (WSJE) internetes változata beszámolt a magyar kormányzat és a kormánypárt, illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közötti vitáról, amely az államadósság kiszámításának mikéntje körül bontakozott ki. A cikk szerint a magyar kormány most első ízben bírálta ilyen nyíltsággal a központi bank számítási módszerét. Az MNB arról tájékoztatta az amerikai lap újságíróját, hogy már évek óta az Európai Unió számítási módját használja az államadósság mérésére. A központi bank köteles a Maastrichti Szerződésben előírt számítási módot alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az árfolyam-ingadozásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni - olvasható a beszámolóban.
A Der Spiegel című hetilap internetes kiadása (Spiegel Online) a hétfő esti budapesti tüntetésről írt kedden. A Magyarok tízezrei tiltakoznak az új alkotmány ellen című budapesti keltezésű tudósítás bevezetőjében a lap megjegyezte, hogy "Orbán Viktor a saját elképzelési alapján változtatta meg az alkotmányt, amely nagy hatalmat biztosít pártjának." Az új jogszabály ugyan szintén "deklarálja az alapjogokat, de csökkenti az Alkotmánybíróság illetékességi körét és korlátozza az igazságszolgáltatás függetlenségét" - írta a Spiegel Online, hozzátéve, hogy az új alkotmány alapján "Magyarország hivatalosan már nem +köztársaság+, ezt a megnevezést törölték az ország nevéből."
http://www.spiegel.de/politik/ausland/0,1518,806825,00.html
Maximum hat hónapig tarthatnak ki a magyar állam tartalékai, ha nem kap nemzetközi segítséget az ország - fejtette ki Erik Berglöf, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) vezető közgazdásza a Le Figaronak adott interjúban, s hozzátette, Európa akár hagyhatja is csődbe menni Magyarországot, bár szerinte ez nem fog bekövetkezni. Mint Berglöf elmondta, a magyar államcsőd az EU-ra nézve a nagy európai bankok jelentős magyarországi kitettségei miatt lenne kockázatos, de a veszély korántsem akkora, mint Görögország esetében. Mindazonáltal a közgazdász szerint a kormány kénytelen lesz elfogadni a Nemzetközi Valutaalap és az EU hitelezési feltételeit, illetve valódi megszorításokat kell bevezetnie, mert "nincs más választása". "Az ország egyre kevésbé tudja átütemezni az adósságait a piacokon. A kelet-európai országok közül Magyarország függ a leginkább az eurózónától" - hangsúlyozta Berglöf. Az EBRD elnökének tanácsadója arra is rámutatott, Magyarország helyzete nem összehasonlítható Görögországéval, mivel a válság előtt az előző kormány fontos strukturális reformokat hajtott végre, ahhoz "hasonlókat, mint amilyeneket Mario Monti Olaszországban visz véghez most".
A Le Figaro online kiadása kedden egy másik cikkben Mark Palmer amerikai diplomata hétfőn a Népszabadságban megjelent kijelentésével foglalkozott, miszerint már nem elképzelhetetlen annak a lehetősége, hogy Magyarországot kizárják az EU-ból; illetve megjelent a lapban egy írás az esti, "példátlan méretű" tüntetésről is.
"Magyarország Orbán Viktor szerint" címmel közölt cikket egy másik francia lap, a L Express online kiadása is, amely szerint a vasárnap hatályba lépett új alkotmány "egy kicsit még autoriterebb" irányba fordította az országot. A lap idézte Guy Verhofstadtot, az Európai Parlament liberális frakciójának elnökét, aki korábban azt mondta, az új alkotmány "egy autoriter rendszer trójai falova, amely egy párt hatalmának állandósításán alapul".
Charles E. Ritterband, az NZZ tudósítója részletesen ismertette az alkotmány újításait, illetve a bírálatokat. Kitért többek között a preambulumban szereplő Nemzeti Hitvallásra, a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúriára. A tudósító szerint azzal, hogy az ország hivatalos neve Magyar Köztársaságról Magyarországra változik, "a nemzeti szempontot demonstratív módon a demokratikus elé helyezik". Az alkotmányt kiegészítő rendelkezésről, amely szerint az MSZP osztozik az egykori MSZMP bűneiben, a tudósító azt írta, azt "valamikor" arra lehet majd felhasználni, hogy korábbi szocialista kormányfőket bíróság elé állítsanak, vagy akár az MSZP betiltására.
Alkotmánycsapda
Két forgatókönyv képzelhető el Magyarország számára az "alkotmánycsapdából" kivezető útként - írta a Princeton Egyetemen oktató Jan-Werner Müller a NZZ belföldi kiadásában. Müller az új alkotmányról úgy vélekedik, hogy az "legális, de illegitim". Nézete szerint az alaptörvény aláássa a hatalmi ágak szétválasztását és gyengíti "az utolsó független intézményeket".
"Csendes puccs" készül Magyarországon - véli a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap az új magyar alkotmánnyal foglalkozó keddi jegyzetében. "Orbán Viktor a saját képére alakítja át Magyarországot...Európai és amerikai értékelés szerint az olvasónak az az érzése, hogy Budapesten egyenesen csendes puccs készül és hogy az ország fejlődése ugyanolyan irányt vesz fel, mint Putyin Oroszországa." "A józan vitát arról, mi történik Magyarországon, sajnos elnyomják az Orbán-ellenes indulatok" - írja a prágai lap.
Diktátori hatalommal ruházza fel Orbán Viktort az új magyar alkotmány - írta kedden címoldalán az Evenimentul Zilei című román napilap. A Traian Basescu államfőhöz és a román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párthoz (PDL) közel álló újság az új magyar alkotmány hatályba lépése kapcsán írt tudósítása szerint "Orbán alkotmányos diktatúrát vezet be Magyarországon".
A hasonló beállítottságú Romania libera című napilap Az EU, az IMF és Hillary Clinton is támadja Orbán Viktort című írásban beszámol az új magyar jegybanktörvény elfogadásáról, amelyet az Országgyűlés "Magyarország fontos külföldi partnereinek figyelmeztetése ellenére" is megszavazott.
A román ellenzék szócsövének számító Jurnalul National szerint Magyarországon veszélybe került a demokrácia az új, nacionalista ízű alaptörvény hatályba lépése után.
Az Adevarul című román liberális napilap kétoldalas tudósításban számol be a magyarországi politikai helyzetről. Az újság megállapítja, hogy "Orbán Viktort egyre gyakrabban hasonlítják Hugo Chavezhez, miközben "újságírók éhségsztrájkolnak, a jegybank a kormány papucsa alá került és újból államosították a magánnyugdíjakat".
Ovidiu Nahoi a lap külpolitikai kommentárjában megállapította, hogy Orbán Viktor "zátonyra futott a szélsőjobboldali konzervatív-nacionalizmus hajóján". A szerző szerint a magyarországi helyzet kihívást jelent az Európai Bizottság számára, amely eddig nem bírálta túl élesen Magyarországot, de az Európai Néppárt számára is, amely korábban kiállt az új magyar alkotmány mellett.
Az Új Szó című pozsonyi napilap a 2012 Robert Fico éve lesz (Szlovákiában) címmel a szlovák-magyar viszony jövőjéről közölt kommentárt. "Robert Fico biztosan másként fogja kezelni Magyarországot, mint Iveta Radicová, ráadásul a magyar kormányt érő nemzetközi kritika állandósulása és Magyarország katasztrofális gazdasági helyzete miatt egyre gyengébb lesz Budapest pozíciója. Ha a szlovák parlamenti többség egy kisebbségeket negatívan sújtó törvényt fogad el, a sokat támadott Orbán-kormány az elmúlt éveknél kisebb eséllyel léphet fel érdekünkben a brüsszeli fronton" - írta Mózes Szabolcs. Szerinte "az állampolgársági törvény frontján sem várható áttörés, bármilyen kormány is alakul (Szlovákiában)". "Az ellentörvény tavaly szeptemberben az alkotmánybíróság elé került, de kicsi a valószínűsége, hogy a testület már idén véleményt mondjon róla" - írta.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap Sólyom Lászlóról közölt portrét kedden hetvenedik születésnapja alkalmából. Georg Paul Hefty Kézzel írott jogállam című cikkében kiemelte: Sólyom László nemzetközileg képzett jogászként a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain, majd az Alkotmánybíróság elnökeként, végül pedig köztársasági elnökként nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a közép-európai ország nyugat-európai vonásokat vett fel. Sólyom László pályafutása továbbá "iskolapélda" arra, hogy szoros pártkötődés nélkül is lehetséges a felemelkedés. Hozzátette: Sólyom László újraválasztására nem volt esély, mert "nem állt volna Orbán szolgálatába", a miniszterelnök viszont "olyan embert akart, akiben a legteljesebb mértékben megbízik."
A The New York Times keddi online kiadása szerint a budapesti Operánál tartott tüntetés az ellenzéki pártok és civil szervezetek korábban nem látott egységet mutatta. A szerzők szerint 2006 óta, amikor Gyurcsány Ferenc lemondását követelték, a magyarok vonakodtak attól, hogy az utcákra vonuljanak (ilyen nagy számban). Bár voltak tüntetések 2011-ben is, azok viszonylag kisebb méretűek voltak.
Ugyancsak a The New York Timesban, Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogjában Kim Lane Scheppele professzor A nem alkotmányos alkotmány című cikkében arról írt, hogy a kormánypárt az alkotmánnyal megváltoztatja az összes politikai intézményt Magyarországon, miközben gyengíti az alkotmányos jogok biztonságát. Kiemelte, hogy az új alkotmányt már azelőtt módosították, hogy az hatályba lépett volna. Scheppele professzor hangoztatta, hogy az "új alkotmányban lezártak minden menekülési útvonalat, amivel vissza lehetne térni az alkotmányos demokráciához." "Ha azt várjuk el az alkotmányoktól, hogy biztosítsák az ellenőrzést a politikai hatalom felett és szavatolják a polgárok jogait, akkor ez egy alkotmányellenes alkotmány" - írta. Az új alaptörvény az állami intézmények politikai függetlensége, a törvények átláthatósága és az emberjogok magyarországi jövőbeni helyzete szempontjából rossz - vélekedett.
