Külföldi sajtó Magyarországról - A bécsi magyar nagykövet olvasói levele a Wiener Zeitungban, Kopits György cikke a The Wall Street Journal Europe-ban

Bécs, Brüsszel, 2012. január 10., hétfő (MTI) - A Wiener Zeitung című bécsi napilapban közölt olvasói levelet Szalay-Bobrovniczky Vince bécsi magyar nagykövet, amelyben határozottan visszautasította a Reinhard Göweil főszerkesztő előző heti vezércikkében megfogalmazottakat, hogy megkérdőjelezzék Magyarország demokratikus értékek melletti elkötelezettségét.

A diplomata az osztrák kormány tulajdonában lévő lap múlt szerdai, Magyarországot az EU "hitelességi tesztjének" nevező és "a nem demokratikus alkotmánymódosítások" visszavonásának megtagadása esetén büntetőintézkedéseket szorgalmazó cikkére válaszolva felidézte, hogy 2000-ben Magyarország és az akkori Orbán-kormány szolidaritást tanúsított a - mint fogalmazott - alaptalanul az elszigeteltségbe taszított Ausztriával. A nagykövet úgy fogalmazott, hogy "egy ideje már világossá vált" számára, hogy "nem kapunk megértést nehéz helyzetünkben", azonban a velünk szembeni, nap mint nap tapasztalható "vak gyűlölet már fájdalmas".

A nagykövet visszautasította többek között a főszerkesztőnek azt a mondatát is, hogy az új magyar alkotmányban "fasisztoid tendenciák" gyökereznek, illetve kitért arra, hogy Magyarországot több esetben szóban ugyan elítélték, de bizonyítékokat nem tudnak vádlói felsorakoztatni.

Magyarország alkotmányának egyik új eleme az adósságfék, ami után Ausztriában "még lázasan kutatnak" - írta. Az alaptörvény elemeként kiemelte a kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerését is. Kijelentette, az Alkotmánybíróság hatásköre az alaptörvénnyel bevezetett korlátozás ellenére Európában a legerősebbek között van. "Ami Magyarország pénzügyi helyzetét illeti, remélem, hogy nem csődünket akarja látni, mert a benyomás más" - fogalmazott. "Magyarország stabilitása Ausztria stabilitását is jelenti" - tette hozzá a nagykövet.

Kopits Györgynek, a Költségvetési Tanács volt elnökének a véleménycikkét közölte kedden a The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap, "Magyarország ütközőpályája az EU-val" címmel.

A szerző Orbán Viktor miniszterelnök gazdaságpolitikáját váratlan lépések sorozatának tartja. Ezek közt említette a válságadók bevezetését, az áfaemelést, a magánnyugdíjpénztári alapok átirányítását az állami nyugdíjrendszerbe. Ezen felül - tette hozzá Kopits - a kormány meggyengítette a bíróságokat és más független intézményeket. Ez utóbbi folyamat - vélekedett - a tavalyi év végén csúcsosodott ki, a jegybanktörvény elfogadásával. A szerző szerint Gyurcsány Ferenc is megpróbálta befolyásolni a monetáris tanácsot, kibővítve azt négy további taggal. Kiderült azonban, hogy ezek többsége "szakmai meggyőződése szerint ténykedett", figyelmen kívül hagyva a kormányzat kívánságait. A mostani módosítás Kopits szerint - az új MNB-elnökhelyettesi tisztség megteremtésével - sokkal messzebbre megy a politikai befolyásolás útjának kikövezésében.

"Az új intézkedések aláásták a már eddig is bizonytalan üzleti hangulatot, miközben a gazdaságpolitika hitelessége tovább romlott ahhoz a mélységhez képest is, amely a nyolcéves szocialista kormányzatot jellemezte" - írta a Költségvetési Tanács volt elnöke. Magyarország az euróövezeti válság kibontakozása során a legsérülékenyebb gazdasággá vált - tette hozzá. Szerinte nem állják meg a helyüket azok a hivatalos nézetek, amelyek szerint Magyarország a külföldi spekulánsok, politikai motivációjú összeesküvések áldozata, hiszen "az új vezetést azzal a derűlátó várakozással üdvözölték, hogy majd rendet tesz".

Kopits Györgyöt a "fékek és egyensúlyok módszeres lerombolása" erősen emlékezteti arra az intézményi erózióra, ami Argentínában és Venezuelában zajlott le. Az amerikai lap hasábjain kijelentette: eljött az ideje annak, hogy Orbán Viktor levonjon néhány gyors tanulságot. "Nincs túl késő visszalépni az ütközési pályáról. Konkrétan, megfontolás tárgyává teheti, hogy újra hatályba lépteti az egy évtizeddel ezelőtt, az ő első kormánya alatt elfogadott törvényt, amely megteremtette a központi bank függetlenségét". Kopits szerint az is ajánlatos lenne, ha prioritást kapna a tavaly márciusban meghirdetett reformcsomag megvalósítása.