Munka törvénykönyve - Szakszervezetek: az ILO több ponton kifogásolta a tervezetet

Budapest, 2011. november 16., szerda (MTI) - A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) több ponton is kifogásolta az új Munka törvénykönyvének korábbi tervezetét, és javasolta a magyar kormánynak, hogy folytasson konstruktív párbeszédet a munkaügyi törvények reformjáról - jelentették be az ENSZ szakosított szervének véleményét szeptemberben kérő hat szakszervezeti konföderáció vezetői szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.

Az ILO a véleményt tartalmazó memorandumban rögzíti, hogy észrevételei a tervezet szeptember 26-i állapotára vonatkoznak.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), a LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) a részleteket ismertető szerdai sajótájékoztatóján az érdekképviseletek vezetői kiemelték, az ILO kifogásolta többek között a véleménynyilvánítási és szervezkedési szabadság korlátozását, valamint azt javasolta, hogy terjesszék ki a védett kor intézményét a szülési, gyermekgondozási szabadságot követő legalább három hónapra.

Palkovics Imre, a MOSZ elnöke elmondta: most csak véleményt kértek az ILO-tól - ennek jogi következménye a kormányra nézve nincs - , érdemi kifogást akkor tudnak emelni, ha már a parlament elfogadta a jogszabályt. Pataky Péter MSZOSZ elnök ehhez hozzátette, hogy az ILO tripartit szervezet, vagyis a munkaadók, munkavállalók és kormány együttműködésén alapul, így az ILO véleményét vélhetően a kormány is megkapta. A nemrég a képviselőknek eljuttatott módosító indítványaik a Munka törvénykönyvéhez is az ILO-kifogásokat figyelembe véve, ezeket orvosolva készültek, egyelőre kivárják mi lesz ezeknek a sorsa.

Borsik János, az ASZSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a hat konföderáció együtt tiltakozott a Munka törvénykönyvének első tervezete ellen, találkoztak Andor Lászlóval foglalkoztatáspolitikáért felelős európai uniós biztossal, és az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárával, és megállapodtak abban, hogy a tervezetet és később elfogadandó törvénykönyvet is vizsgálni fogja az Európai Bizottság.

Hangsúlyozta: az ILO, válaszában is felhívja a figyelmet a háromoldalú tárgyalások rendkívüli fontosságára a munka világát érintő törvények kapcsán.

Horváth Lajos, a Liga alelnöke kiemelte: az ILO szerint a tervezettel a szervezkedési szabadság súlyosan sérül. Kifejtette: az új Mt. filozófiája, hogy sokkal nagyobb eltérést enged a törvény szövegétől részben kollektív, részben egyéni szerződésekben. Hozzáfűzte: ez a filozófia épp azt igényelné, hogy erősítsék meg a szakszervezeteket, azonban az új tervezet nagymértékben gyengíti őket.

Kifejtette: az üzemi tanácsoknak olyan jogosítványokat ad a tervezet, amelyek versenybe hozzák az üzemi tanácsokat a szakszervezetekkel, ezt pedig tiltja az ILO egyik, Magyarország által is ratifikált egyezménye.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke kiemelte: az ILO által kifogásolt pontok között van, hogy az "azonos értékű munkáért azonos bért" elv hiányzik a tervezetből.

Elmondta: az egyik, Magyarország által is ratifikált egyezmény szerint biztosítania kell a munkáltatónak a munkavállalók képzésben való részvételét - bármilyen szinten - és az ehhez szükséges szabadidőt, míg a tervezet szerint ezt csak abban az esetben kell biztosítani, ha valaki az általános iskolát akarja befejezni. Az MSZOSZ elnöke hangsúlyozta: a képzés feltétele annak, hogy nőjön a foglalkoztatás és rugalmasabb legyen a munkaerőpiac a javaslat gátolja

Palkovics Imre elmondta: az ILO megjegyzi, hogy a diszkrimináció mentességet deklaráló egyezménnyel ütközik, hogy a munkavállaló munkaidején kívül sem tüntetheti fel negatív színben a munkáltatóját, mert ezért szankció jár, ez pedig a véleménynyilvánítási szabadság korlátozását jelentené.

Kifejtette: az ILO az egészségügyi alkalmasság kapcsán rögzíti, hogy a terhességi tesztet ne lehessen elvégeztetni a munkavállalóval, és bár a javaslatban nincs benne hogy ilyen tesztet csináltathat a munkaadó, de nem is tiltanák. Az ILO ugyanakkor elvárja, hogy ennek kifejezett tiltása kerüljön bele a jogszabályba.

A Munkástanácsok elnöke az ILO-jelentésre hivatkozva elmondta: bár szerepel a védett kor intézménye, de ebben a formában ez nem elégséges, mert a szülési, gyermekgondozási szabadságot követő legalább három hónapra is biztosítani kellene.

Kuti László, az Értelmiségi szakszervezeti Tömörülés elnöke elmondta: a szakszervezetek fontos feladata a kollektív szerződés megkötése, mivel ezek a szerződések "fordítják le" a jogszabályokat az adott munkahelyi körülményeire, és szabályozzák az együttműködést. A javaslat nem törli ugyan a kollektív szerződést, de nehezíti, sok esetben ellehetetleníti annak megkötését, ez pedig ellenétes az ILO egyezményeivel.

Varga László, a SZEF elnöke kifejtette: az ILO véleménye szerint a munkaügyi törvénykezés döntő fontosságú minden ország gazdasága számára, fontos a kiegyensúlyozott fejlődéshez, a gazdasági hatékonyság és a lakosság jólétének növeléséhez; ezt a kényes egyensúlyt pedig csak tárgyalásokkal, egyeztetésekkel lehet megteremteni.

Hangsúlyozta: az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban tárgyaltak az Mt.-ről, de nem kaptak választ arra, hogy a jelenlegi tervezet hogyan fog viszonyulni a közszolgálati szabályozáshoz.