Felállhat a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló eseti bizottság

A Ház döntése értelmében az eseti bizottság egyebek mellett vizsgálhatja, hogy az ellenzéki pártok részt vettek-e az ország közrendjének, köznyugalmának megzavarásában, illetve a parlamenti képviselőket milyen felelősség terheli a Heves megyei településen történtekért.

A testület feltárná például, kik és milyen támogatással állítják be magukat valótlanul és jogellenesen rendfenntartónak, de megvizsgálnák a gyöngyöspatai romák "húsvéti utaztatásának" körülményeit, illetve, hogy kinek az érdekében állhatott a "nem létező polgárháborús helyzetről" tájékoztatnia a nemzetközi sajtót. A testület vizsgálná továbbá, milyen szerepet játszott a Gyöngyöspatán lezajlott eseményekben Richard Field amerikai üzletember.

 A bizottság emellett javaslatot tesz a működő jogellenes csoportok törvényes felszámolása érdekében, illetve munkájáról - megbízatásának kezdetétől számított mintegy öt hónapon belül - jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést.

A testületben tizenhárom, érvényes "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéssel rendelkező parlamenti képviselő kap helyet, akik közül öt személyt a Fidesz jelöl, míg a KDNP, az MSZP és a Jobbik további 2-2 tagot, az LMP pedig egy főt jelölhet, a fennmaradó egy helyre pedig független képviselő kerül. Az eseti bizottság elnökét a Fidesz adja, az alelnököket a KDNP és az MSZP padsoraiból jelölik.

A fideszes Kocsis Máté és Németh Szilárd a testület felállítását szorgalmazó javaslatát korábban azzal indokolta, hogy az elmúlt időszakban az ország több pontján, köztük a Heves megyei Gyöngyöspatán is a közbiztonságra, közrendre, az ott élő emberekre, valamint az anyagi javakra veszélyt jelentő helyzet alakult ki, amit a hatóságok előtt részben tisztázatlan hátterű és motivációjú személyek és csoportok idéztek elő. Hozzátették: a Fidesz nemzeti együttműködés programjában világossá tette, hogy a törvényes erőszak joga és lehetősége kizárólag az államot illeti meg, kényszer alkalmazására kizárólag állami szervek jogosultak.

Az eseti bizottság megbízatása a tagok megválasztásáról szóló országgyűlési határozat közzétételekor kezdődik, és a parlament számára készülő jelentése benyújtásáig, de legfeljebb 150 napig tart. A testület munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles rendelkezésre bocsátani, illetve köteles a bizottság előtt megjelenni. A testület tagjai munkájukért nem kapnak díjazást.

- MTI -