Jóri András javaslata az új alaptörvényhez

Jóri András szerint a jelenlegi ombudsmani modellben a biztos csak korlátozottan tud kötelező erejű határozatokat hozni és nem tud bírságolni, ezért nem hatékony a jogvédelem. A másik gond, hogy az Országgyűlésnek az ombudsmanokkal közös költségvetése van, és ez sérti az ide vonatkozó uniós rendelkezéseket.

A hazai ombudsmanokkal foglalkozó alkotmányjogászok csak két választási lehetőséget ismernek el: vagy adatvédelmi ombudsman - de akkor nem bírságolhat -, vagy adatvédelmi hatóság, de akkor nem hatékony jogvédő. Jóri András szerint ez tévedés: a legtöbb európai adatvédelmi, vagy információs biztos parlamenti biztos, ám rendelkezik bírságolási jogkörrel is. Erre példa Nagy-Britannia, Németország, Szlovénia, Lengyelország. Ezért a megoldás egy nem ombudsman jellegű parlamenti információs biztos: tehát országgyűlési biztos, hatósági hatáskörökkel, saját hivatali szervezettel.

A biztos szerint problémás az Alkotmánybírósághoz fordulás joga körüli változás is. Szerinte az európai fejlődés iránya éppen a közigazgatási hatóság felől a parlamenti biztos irányába vezet, nem visszafelé.

Jóri András ezért a készülő alaptörvényhez szövegjavaslatot tett, mely alapján a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálatát kezdeményezhetné a kormány és az országgyűlési képviselők egynegyede mellett az információs biztos is. Az információs biztost jogok hatékony védelmére hoznák létre és ez is szerepelne az új alaptörvényben.
- Független Hírügynökség -