Social Capital: felértékelődött a kormánypárti képviselők törvényhozói szerepe a kormányéval szemben

Kikerült ugyanis sok jelentős törvény előkészítése a kormány kezéből, egyes információk szerint külső szakértők is írtak javaslatokat, amelyeket aztán egyéni képviselői indítvány formájában terjesztettek az Országgyűlés elé - olvasható a Social Capital elemzésében, amelyből az is kiderül: az elmúlt évtizedben történt kormányváltások közül a 2010-es után volt a parlament munkája a legaktívabb, ha a tárgyalt törvények, határozatok számát vizsgálták.

Új, sok szempontból szokatlan jelenségekkel szolgált a Fidesz-KDNP kétharmados győzelme a 2010-es országgyűlési választásokon. A tavalyi kormányváltás után összesen 150 törvényt fogadott el a parlament ebben az évben, ebben a számban benne vannak az új jogszabályok és a törvénymódosítások is. Határozat 111, politikai nyilatkozat pedig kettő született az új kormány megalakulása után. A kétharmados többség sok olyan törvényhez nyúlt hozzá, amelyek korábban megváltoztathatatlannak tűntek: ilyen volt például a választójogi törvény, de elfogadtak több alkotmánymódosítást is - olvasható az elemzésben.

A 2006-os kormányváltás után 86 törvényt szavazott meg az Országgyűlés abban az évben, határozatból 51-et, politikai nyilatkozatból pedig egyet fogadtak el. Az elemzés 2002-es adatokat is tartalmaz: akkor 61 törvény született az MSZP választási győzelme után és 99 határozat.

Az elemzéshez gyűjtött adatok szerint a 2010-es kormányváltás után 80 törvényjavaslatot nyújtott be a kormány, ebből hetvenet fogadott el a parlament. Kormánypárti képviselői törvényjavaslat összesen 95 érkezett tavaly, a választások után, és ebből 74-et szavaztak meg. 2006-ban 88 javaslat érkezett a kormány előterjesztésében és mindössze 14 kormánypárti képviselőtől az akkori új parlamentben.
- Független Hírügynökség -

A Social Capital elemzése szerint jelentős részben kikerült a második Orbán-kormány kezéből a törvények előkészítése. Az érintett jogszabályok többségét külső szakértők írták, és aztán egyéni képviselői indítvány formájában nyújtották be a javaslatokat a parlamentnek. Ezzel a megoldással azonban fontos, külső véleményező-egyeztető fórumokat iktattak ki. Ha a kormány vagy valamelyik minisztérium nyújt be ugyanis törvényt, a kormányülésen való elfogadást meg kell előznie közigazgatási és társadalmi egyeztetésnek. A parlamentnek azonban ilyen kötelezettsége nincs, vagyis az egyéni képviselőknek nem muszáj feltétlenül figyelembe venni minden állampolgári részvételt egy-egy módosító indítvány beterjesztésekor - írják az elemzésben.

A kormánypárti képviselők között viszonylag kevesen voltak azok, akik tavaly jogszabály-tervezetet terjesztettek elő. Közülük is kiemelkedik Rogán Antal, aki a főváros ötödik kerületének polgármestere, emellett a Fővárosi Közgyűlés valamint az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának tagja. Miután Rogán Antal tagja a miniszterelnök-pártelnök lényeges döntéseket meghozó körének, személye azt az üzenetet hordozza, hogy amit ő benyújt, az személyesen Orbán Viktor számára fontos ügy - olvasható az elemzésben.

Az átláthatatlanságot erősíti az elemzők szerint az is, hogy a sürgős tárgyalásra, sürgős kihirdetésre valamint a Házszabálytól való eltérésre vonatkozó javaslat is sokkal több volt 2010-ben a korábbi évekhez képest. Volt olyan eset, amikor mindössze egy hét telt el egy jogszabály esetében az egyéni képviselő módosító indítvány beadása és a Magyar Közlönyben való megjelenés között.