2011.01.01. 11:46

A szerencsevarázslás napja is január 1-je

<p>A január 1-i évkezdés a Gergely-féle naptárreform után vált általánossá. Az új év első napjához számos hiedelem, babona kötődik, mert ennek a napnak a lefolyásából következtettek az egész évre.</p>

A szilveszteri és újévi szokások célja általában, hogy bőséget, egészséget, szerencsét, boldogságot varázsoljanak. Ezért esznek ilyenkor sokan lencsét, kölest vagy más szemes terményt, ezek ugyanis sok pénzt jósolnak - mondta a Független Hírügynökségnek Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató. A zajkeltő szokások is elterjedtek voltak, ezekkel űzték el az ártó, rossz erőket.

Több olyan szokás is kapcsolódik az év utolsó és az új esztendő első napjához, amelyek célja a szerencsevarázslás volt. A hagyományok szerint például jót jelent, ha az első látogató férfi, vagy ha lencsét, kölest, rizst, mákot vagy más szemes terményt fogyaszt valaki, akkor sok pénze lesz. A sertéshús is népszerű étel ilyenkor, a disznó ugyanis előretúrja a szerencsét, a baromfi viszont elrepíti vagy elkaparja, így azt kerülni kell. A hal egyes helyeken jót jelent, mert a pikkely pénzbőséget jósol, más területeken viszont azt tartják, hogy a hal elúsztatja a szerencsét. Szintén hagyomány, hogy ilyenkor piros almát tesznek vízbe, és azzal mosakodnak. Ettől azt várják, hogy egészségesek, szépek lesznek a következő évben.

Egyes vidékeken elterjedt a zajcsapás szokása, amellyel az ártó, gonosz erőket tartják távol a háztól. Január 1-jén semmit sem szabad kiadni a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. Igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Nem szabadott mosni, varrni, fonni, de az állatokat sem fogták be újévkor.

- Független Hírügynökség -