Szabályozatlan a háziorvosok kártalanítása

Az ombudsmanhoz egy károsult orvos fordult, az országgyűlési biztos a helyzet megoldását kéri a szakminisztertől.

Egy háziorvos Nógrád megyéből Tolna megyébe költözött. A hivatását az új lakóhelyén is gyakorolni is kívánta, ott új működtetési jogot kellett vásárolnia. Hogy megvehesse ezt az újat, árulni kezdte régi praxisát, ám a jogszabályok értelmében le kellett mondania róla, mert az előírt hat hónapos határidőn belül nem tudta eladni. Szerinte azért nem, mert az önkormányzat a megürült háziorvosi praxist helyettesítésekkel töltötte be, és nem volt hajlandó szerződést kötni a vásárlóként jelentkező orvossal. Az egykori praxistulajdonos az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult segítségért - olvasható az országgyűlési biztos hétfői közleményében.

Az önkormányzat magatartása akkor sem volt jogellenes, még ha valóban el is küldte az esetleges vevőjelöltet az ombudsman szerint. Ez eddig azért nem tűnt fel, mert a praxistörvény hatálybalépésekor a rendszerben már bent lévő háziorvosok ingyen szerezték meg a működtetési jogot, így ők nyilvánvalóan másként élik meg annak elvesztését, mint azok, akik azt időközben több millió forintért vásárolták meg. A praxisok értékét ugyanis alapvetően meghatározza, hogy az önkormányzat hajlandó-e az illető orvossal alapellátási szerződést kötni, mivel ez garantálja számára a társadalombiztosítástól lehívható fix bevételt.

Szabó Máté ombudsman vizsgálatát összegezve megállapította, hogy a jelenlegi szabályozás több ponton is visszásságra adhat okot. Hiányzik például a kártalanítás intézménye és a praxisprogram működését szabályozó törvény, ami a bepanaszolt ügyben a tulajdonhoz való jognak, illetve a jogbiztonság követelményének ellentmondó helyzetet idézett elő.
- Független Hírügynökség -