Hulladékgazdálkodási törvény: nem tudják behajtani a bírságokat

A hatóságok összesen 206 ezer kilogrammnyi illegálisan begyűjtött  fémet foglaltak le az ellenőrzések alkalmával. Ezek között a legkülönbözőbb tárgyak - így például vasúti sínek, aknafedelek, illetve közterületi kábelek - voltak.

A fennmaradó 15 százalék nagy részét is adminisztrációs hibák tették ki, 11 cég viszont fémkereskedői engedély nélkül, teljesen illegális módon üzletelt - számolt be a Fenntartható Fejlődés ellenőrző albizottságának keddi ülésén Wanner Gábor, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának munkatársa.

A fémkereskedelemre vonatkozó törvényt 2009 nyarán hirdették ki, de csak az idei év elején született meg a végrehajtási rendelet, amelynek alapján kiképezték az ellenőröket. Ami a kereskedésre vonatkozó engedély kérelmeket illeti, ezekből június közepéig összesen 708-at juttattak el a hatóságokhoz. 333 engedélyt adtak ki eddig, de augusztus végéig várhatóan a még függőben lévőket is elbírálják majd - hangzott el. A VPOP munkatársa szerint a legtöbb gondot a jogértelmezési bizonytalanságok okoznak, így például a cégek nincsenek tisztában azzal, hogy kire vonatkozik pontosan a törvény és engedély nélkül mi legális, illetve mi az, ami nem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az érintettek hosszadalmasnak tartják az engedélyezési procedúrát, és sokszor nem csatolják a különböző mellékleteket. Mint kiderült, a legtöbb esetben az erkölcsi bizonyítványt "felejtik el" a benyújtók.

Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgató-helyettese elmondta: évente átlagosan 300 ezer határozatot hoznak, de csak néhány száz jut el a peres eljárásig, és azok 80 százalékát is a főfelügyelőség nyeri. Hecsei Pál megjegyezte ugyanakkor, hogy a hulladékgazdálkodási törvény számos ponton változtatásra szorul. Hiányzik egy általános végrehajtási rendelet, amely egységes és átlátható eljárást tenne lehetővé, emellett pedig olyan indokolatlanul magas bírsággal szankcionál, amelyet a cégek nem fizetnek be. Az eljárás végére a cégek eltűnnek, így összességében csak a bírságok 10-20 százalékát lehet behajtani a szabálysértőkön - hangzott el.

A szakember problémának látja emellett, hogy a veszélyes hulladék fogalmát, illetve a hulladékok jegyzékét nem törvényi szinten határozták meg, ami jogértelmezési nehézségekhez, illetve "kiskapuk" kialakulásához vezet. Hasonló a helyzet a termelési hulladékkal: nem tudni, hogy mekkora mennyiséget lehet a települési közszolgáltatás keretében eltávolítani, mert nincs megfelelő szabályozás erre vonatkozóan - mondta Hecsei Pál. Ami az építési- és bontási hulladékot, illetve az úgynevezett "melléktermékeket" illeti, a hatóságoknak nincs lehetőségük a szemét valós tartalmának ellenőrzésére, így a cégek sokszor papíron az alapanyagok közé sorolják ez utóbbit, ez esetben ugyanis a környezetvédelmi hatóság nem tud eljárni - sorolta a problémákat a szakember.

- Független Hírügynökség-