Bartók Plusz Operafesztivál 2016 - „A gondolat szüli a hangodat…”

Miskolc - Aki egyszer megtanulta, ebben lélegzik, ebben él. Interjú: Szirtes Edina Mókus énekessel.

„Szirtes Edina Mókus a magyar worldzenei színtér egyik legrendhagyóbb figurája. Nagyon ritka koktél az övé: virtuózan rutinos profi, s közben száz százalék természetes egyéniség. Hol folkos, hol sanzonos, hol keleties, hol kortárs zenés hangzásban utazik, de markáns hegedűfutamai és száz közül is felismerhető, sodró, nyers énekhangja mindenféle áramlatokon felülemelik. Szerelem és kínai filozófia, égbemászás és földön járás, misztérium és vagányság…” – írja róla Lackfi János költő.

A színház az egy más, csodás világ. Elvarázsol.” Szirtes Edina Mókus

Szirtes Edina Mókus pénteken este 9 órakor lép fel a Bartók Plusz Operafesztivál műsorában, a Nyári színházban.

Jelentős korkedvezménnyel vették fel a szegedi konzervatóriumba és a többiek anyáskodásának köszönheti a nevét. Mi az, amire még szívesen emlékszik ebből a korai időszakból?

Szirtes Edina Mókus: Kicsiként kerültem egy nagyon szigorú intézménybe három társammal. Fokozottan inspiráló volt a közeg, a – rossz kifejezéssel élve – versenyhelyzet, hatalmas húzóerőt jelentett. És ugyanakkor félelmet is keltett ez a kihívás, melyet gyakran manapság is felidézek magamban.

Milyen módszerrel tanulták a zenét? Melyek a fogások, amelyek máig is megmaradtak? Mindig is énekes-zenész szeretett volna lenni?

Szirtes Edina Mókus: Szabóné Horváth Márta nénitől tanultam, hogy mielőtt a hangszert kézbe vettük volna, előtte el kellett énekelni a darabot. Hiszen, hogy is tudná eljátszani a hegedűn valaki, ha nem tudja – a saját színvonalán – elénekelni. Szecsődi Feri bácsitól a Hubay Jenő-féle hegedűiskolát tanultam, de ez a tanulási folyamat még napjainkban is tart.

„A klasszikus zene minden muzsikusnak, művésznek, sőt minden embernek az élete részévé kellene, hogy váljon.” – nyilatkozta. A kezdetekben innen indult ön is. Ma mennyire meghatározó az életében ez a zene?

Szirtes Edina Mókus: Ma is jelen van, mert aki egyszer megtanulta, ebben lélegzik, ebben él. A klasszikus zenét azért tartom meghatározónak, mert mindenféle szellemi, érzelmi bugyrot megmozgat, rendkívül mélyen érinti meg az embert. Ehhez hasonlót – más okból, a gyökerek felidézése miatt – csak a népzene képes produkálni, kiváltani.

Arról is beszélt – és ez visszaköszön repertoárjában –, hogy felkelti a figyelmét minden új stílus, hangzás, amivel találkozik. Mennyire fontos a nyitottság egy szerző-előadóművésznél? Nem zavarja az egységes stílus kialakulását? Egyáltalán, szükség van jól felismerhető stílusjegyekre a sikeres szerepléshez?

Szirtes Edina Mókus: Az én esetemben a stíluskeveredés egyszerűen a fegyelmezetlenség miatt van, nem tudom megállni, hogyha meghallok valamilyen új zenét, amely tetszik, azt ne próbáljam ki, ne érezzem, hogy ez az, ezt én is akarom játszani. Például félévet tanultam balkán népzenét hegedülni, mert annyira tetszett. A többféle zenei stílusból szerencsés esetben kisülhet valami olyan zenei elegy, amely új minőséget, új értéket teremthet.

Számos együttműködésben vesz részt, zenét szerez, hangszerel. Hogyan választja meg az együttműködő partnereket?

Szirtes Edina Mókus: A közös érdeklődés számít, de mindig nagyon megtisztelő, ha felkérnek egy zene megírására. A kapott megbízást én szó szerint értelmezem, megbíznak abban, hogy megfelelően oldom meg a feladatot. Most Márta István kért fel egy munkára, de korábban Presser Gábortól kaptam megtisztelő felkérést, melyeket gondolkodás nélkül elvállaltam. A teljesítésnél pedig a hit és az odaadás a legfontosabb számomra, ezzel tudok hozzájárulni az adott produkcióhoz.

Úgy tudni, kötődik a színházi munkákhoz. Mi az, amiben több ez, másabb, mint az önálló koncertezés?

Szirtes Edina Mókus: A színház az egy más, csodás világ, ahol olyan dramaturgia, háttér kerül az ember köré, ami elvarázsol. Például a most készülő Lázár Ervin-darabban, ahol – mindegy is milyen módon, milyen hangszerrel – az a fontos, hogy szolgáljuk a darab gondolatvilágát. Ez sokkal izgalmasabb közeg, mint a koncertezés, itt a gondolat szüli a hangodat.

Zenei, előadóművészi kvalitásain kívül gyakran kiemelik remek humorát. Ez az előadások kelléke vagy a magánéletben is átsegíti a nehézségeken?

Szirtes Edina Mókus: Egy magamfajta végletes ember, aki egy kis sikertelenség miatt, egy pillanat alatt úgy el tud keseredni, nem árt, ha – egyfajta mentőmellényként – a humorhoz fordul. Ez sokszor magam, az adott helyzetek kifigurázását jelenti. Abból ered, hogy oldani akarom a bennem lévő feszültséget és szeretem, ha a nézőtéren – a szomorú versek, dalok után is – mosolygó emberek ülnek.

- Pap Gyula -

Névjegy: Szirtes Edina Mókus

Született: 1975-ben, Kecskeméten.

Szakmai előmenetel: a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskolában tanult, majd a szegedi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tovább zenei tanulmányait.

2000-ben szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán, hegedű szakon.

1996-ban a Pop-Rock Fesztivál Papes Bélával, 2001-ben a Hajnal együttessel az Országos Dalírók Fesztiváljának nyertese.

Több társulatnak készített már zenét mint a Szegedi Színkör, Szegedi Kortárs Balett, Kováts Kriszta Színháza.

Folyamatosan több zenekarral koncertezik, mint Nomada, Zséda, Moe.

2013-as Eurovíziós Dalfesztivál hazai elődöntőjén a Hullócsillag című dallal indult, amit beválogattak a 30 legjobb közé.