Török átok – magyar jog
Szerdán Káli Sándor, Miskolc polgármestere kifejtette afölött érzett aggodalmát, hogy a kilakoltatási moratórium miatt ingatlanjaikból gyakorlatilag „kifüstölhetetlen” fészekrakók azzal, hogy nem fizetnek semmilyen rezsit, a társasházak létét fenyegetik, mert adósságaikat az egész lakóközösség kénytelen állni, így könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatók sorra kapcsolják ki a villanyt avasi, diósgyőri lépcsőházakban.
Felmerül: mit tehet a társasház az olyan lakástulajdonosokkal, akik amellett, hogy semmit sem fizetnek – és nem ritkán a lépcsőházvilágítás kábeléről lopják az áramot – életvitelükkel még zavarják és megbotránkoztatják szomszédaikat? Kérdésünkkel dr. Gyurcsik András társasházszervezésben is jártas miskolci ügyvédet, a Miskolci Ügyvédi Kamara elnökségi tagját leptük meg.
A jogász elmondta: senkit sem lehet a tulajdonában korlátozni, ezért a renitens szomszédot sem lehet egyik percről a másikra „kiköltöztetni”, de mind polgári peres úton, mind büntetőjogi úton rá lehet szorítani, hogy tartsa be az együttélés normáit, bár azt a szakember is elismerte, a jogi úttól nem szabad gyors sikereket remélni.
A tulajdonjog ugyan a létező legteljesebb jog, saját jószágunkat birtokolhatjuk, használhatjuk, hasznosíthatjuk, rendelkezhetünk vele, de ezt nem tehetjük minden korlátozástól mentesen: a tulajdonost tulajdonának használati jogában a szomszédjogok korlátozzák, melyek érvényesítését szükség esetén a bíróságtól is kérni lehet – például kezdeményezhetik a szomszédok, hogy a bíróság tiltsa el a renitens lakót a zavaró tevékenység végzésétől. Később ezt ki is lehet kényszeríttetni. Bizonyos esetekben „a szomszédok zavarása” már bűncselekményt valósít meg, mondta a jogász: a rendőrség például fel tud lépni a garázda vagy az áramtolvaj szomszéd ellen.
A lakóközösség nem teljesen tehetetlen az „élősdi” lakótárssal szemben sem: ha valaki például nem fizeti a közös költséget, a társasház jelzálogot jegyeztethet be az ingatlanjára, végső soron kérheti annak végrehajtását is.
- ÉM-SZP -
