Megfogta az utolsó szalmaszálat a Kövesd

A labdarúgó NB I 23. fordulójában, szombaton, délidőben a Mezőkövesd Zsóry FC csapata a Debreceni VSC együttesének vendége volt. 

Sok változtatás

A meccset a tabella utolsó helyéről kezdő, kilenc mérkőzés óta nyeretlen kövesdiek az utolsónak mondható szalmaszálba szerettek volna belekapaszkodni, egy győzelemmel. Alaposan átalakította erre, a sokadik sorsdöntő összecsapásra a kezdőcsapatát a dél-borsodiak vezetőedzője, Milan Milanovic. A szerb tréner a nyolc nappal ezelőtti, MTK Budapest elleni, idegenbeli bajnokihoz képest – amelyet 3-1-re elveszítettek – öt játékost cserélt ki. Beriashvili sérülés miatt maradt ki, keretben sem volt, Kovácsik, Kállai K., Szivacski és David Babunski pedig a kispadra került. Ezzel összefüggésben Piscitelli visszakerült a kapuba, Kojnok és – az eltiltását leöltő – Lukic a védelembe, Cseri és Szolgai pedig a középpályára. 
A két csapat meccséig kétszer annyi pontot gyűjtött, a mérkőzésnek 32 egységgel nekivágó Debreceni VSC kezdőcsapatát sem jellemezte az állandóság. A szerdai, Ferencvárosi TC elleni, Magyar Kupa nyolcaddöntőhöz képest – amelyet a vasutasok 11-es rúgásokkal veszítettek el – hét (!) játékos hiányzott, az egy héttel ezelőtti, a Puskás AFC elleni hazai környezetben 1-0-ra megnyert bajnokihoz mérten pedig öt labdarúgó maradt ki. Az említett két találkozón az állandóságot Megyeri kapus, és három védő, Baranyai, Dreskovic és Ferenczi jelentette, ők bizalmat kaptak erre a meccsre is. Miközben olyan futballisták kerültek a DVSC kispadjára a Kövesd elleni mérkőzésen, mint Dzsudzsák, Manrique, Bárány, Szécsi, Lagator és Domingues. 

Gól nélkül

A mérkőzés első félidejének elején viszonylag kiegyenlített volt a játék, a debreceni gárda, még önmagát is kereste, ebben a felforgatott összeállításban, és eltartott egy darabig, amíg megtalálták a nyomó szerepet. Ezt megelőzően Drazicnak volt egy kapu felett elsuhanó lövése, és bár fél órával később eljutott egy góllal kecsegtető helyzetig a vendégcsapat, Cseri és az akciót szintén fejessel befejező Drazic kombinációja után, amikor ismét a léc felett ment ki a laszti, de az első játékrészben az MZSFC-nek kaput eltaláló lövése nem volt. Amin azért nem kell különösebben csodálkozni, mert a hazaiaknak csak három kreatív kövesdi játékosra, Molnár G.-re, Cserire és Drazicra kellett figyelniük. Mivel ezt jól megoldották, jellemzően a vendég térfélen folyt a játék, és nekik legalább volt kaput, kapust eltaláló lövésük. Előbb Bátai közeli, éles szögből leadott kísérletét védte Piscitelli, majd Bódi is csak pár méterről próbálkozhatott, de az ő lövése is elakadt a cerberusban. Ezen kívül Loncarnak volt még egy távoli kísérlete, ami elkerülte a kapu jobb alsó sarkát, így a szünetre gól nélküli állással mehettek a csapatok, illetve azzal az összegzéssel, hogy a DVSC kezdeményezett többet.

Bőle

A türelem, és/vagy az elégedettség miatt egyik csapat szakvezetője sem cserélt a szünetben. A második etap elején Loncar lövését fogta meg Piscitelli, és a hazaiak mezőnyfölénye kezdett nyomasztóvá válni. A presszing alóli szabadulóművésszé vált Csekének volt egy elfutást követő lövése, ám ezután ismét felbillenőssé vált a pálya. Hogy segítsen csapatán a hazaiak szerb edzője, cserére szánta el magát, miután Vajda B. a kaput sem találta el nagy helyzetben. Nem sokkal később a Kövesd is frissített kettőt, ami jobban bejött, ugyanis a Drazic helyzetét követő szöglet után Bőle a vendégeknek szerzett vezetést, miközben a hazaiak hármas cseréhez készülődtek. Amikor Dzsudzsákék pályára léptek már nem egy, hanem két gól kellett az áhított győzelem megszerzéséhez. Hozzá is fogtak nagy lendülettel az egyenlítéshez, de az erős nyomás alatt lévő kövesdi csapatnak azért sikerült néha kiszabadulnia. Drazicnak, Pillárnak és Bőlének is volt lehetősége, de a kegyelemdöfést nem sikerült bevinni. A túloldalon Szuhodovszki veszélyes lövése elkerülte a kövesdi kaput, és az utolsó tíz percben folyamatosan jöttek be a labdák az MZSFC 16-osára, a vendégek viszont hősiesen védekeztek, küzdöttek az életükért, és kihúzták kapott gól nélkül.
Az MZSFC-nek végül sikerült megfognia az utolsó szalmaszálat, megnyernie a meccset, azt üzenve a mezőnynek, hogy nem adták fel a kiesés elkerüléséért zajló harcot.