Nem a sport volt a legfontosabb

A felnőtt párbajtőr-válogatott kerettagról még tavasszal jöttek olyan hírek, hogy derékproblémákkal küzd, emiatt nem lép pástra. Az elmúlt tíz évben korosztályos nemzetközi versenyeken érmeket szerző, a honi korosztályos viadalokon, országos bajnokságokon aranyérmeket (is) gyűjtő vívóval még az előző szezon indulásáról kezdtük a beszélgetést.

– 2002 őszén elkezdtem a munkát, a fővárosban, ugyanis egy ideje már itt edzem, a BVSC-nél, valamint a válogatott kerettel – mondta a 2019-es, budapesti felnőtt világbajnokságon 15. helyezést elérő sportoló. – Októberben voltam Horvátországban, Splitben, egy szatelit versenyen, novemberben egyéni Világkupán Tallinnban, Észtországban, két héttel később részt vettem a Magyar Kupán, december közepén pedig a felnőtt magyar bajnokságon, ahol 13. lettem. Olyan közepesnek ítéltem, és ítélem így utólag is azt a három hónapot, nem voltam sem csalódott, sem kitörően boldog az elért eredmények, helyezések miatt. Természetesen jobb lett volna, amennyiben jobban alakulnak a dolgok, de a minimumot hoztam ezeken a versenyeken.

Féloldalas terhelés

Az idei, 2023-as esztendő első részében, januárban Nagy Kinga ott volt a Magyar Kupa harmadik fordulóján, februárban a barcelonai Világkupán, márciusban a Westend Grand Prix-en Budapesten, továbbá a hazai ranglistába nem számító kínai Világkupa-viadalon, Nankingban.

– Sajnos, sokszor voltak problémák a hátammal, már utánpótlás koromban is – tette hozzá az 1998-as születésű vívó. – Lesérültem, következtek vizsgálatok, pihenés, rendbe jöttem, és folytattam, így ment. Elsősorban azért jöhetett elő mindez, mert a gerincemet féloldalasan terheltem. Vagyis ilyen szempontból nem volt új, hogy bizonyos időszakot ki kellett hagynom, le kellett állnom. Úgy ítéltük meg, ez a legjobb, ha teljes pihenő van, bár most – még – olyan nagy javulást nem érzek, stagnáló az állapotom. Ahogyan az ilyenkor bevett szokás, volt gyógytorna, különböző egyéb gyakorlatok, a pozitív hozadéka mindennek az volt, hogy többet tartózkodtam otthon, Miskolcon. Tény, az elmúlt hónapokban kicsit passzívabbá vált a sportolásom, arra figyelek, hogy mentálisan és fizikálisan készen álljak a felkészülésre. Még nincs pontos időpont, hogy mikor leszek, lehetek először, újra versenyen, de még vannak céljaim. Somfai Péter az edzőm, vele folyamatos tehát a kapcsolat, rendszeresen beszélünk, kérdez mindig az állapotomról. Az elsődleges az, hogy az egészségem rendben legyen, és nem tudom, hogyan alakul, de műtétet semmiképpen sem szeretnék. Szóval jelenleg semmi pontosat nem tudok mondani.

A DVE vívója az alábbiakat is megjegyezte:

– Jó lenne visszakerülni a csapatba, de ez nem lesz könnyű. Tizenhét éve, 2006-ban kezdtem a vívást a klubban, szerencsére mindig voltak jó eredményeim, de ezekért keményen kellett készülni, edzeni.