Pezsgőt ittak a repülőtéren

Nagyszerű miskolci siker született az olaszországi Olbiában tartott dzsúdó-világbajnokságon: a 90 kilós mezőnyben Sáfrány Péter, az MVSC sportolója diadalmaskodott.

Hibátlan viadal

A kiválóság kedden virradóra érkezett haza, és alig pár órával később – edzője társaságában – szerkesztőségünkben nyilatkozott az Észak-Magyarországnak:

– Ugye, hogy igazam lett! Néhány héttel ezelőtt mondtam, hogy egy-két hónap alatt háromszor is csúcsformába lehet kerülni. Harmadik lettem a Luxemburgban tartott junior-Európa-bajnokságon, most diadalmaskodtam a juniorvébén, a harmadik dobásom pedig még hátravan: november elején a budapesti U23-as kontinensbajnokság vár rám. Eddig két érem a termésem, és a harmadikon sem adom majd lejjebb.

A világbajnok mesterétől ezután azt kérdeztük, hogy hibátlan itáliai viadalon jutottak-e túl, amire Bartha Ákos így felelt:

– Igen, ez a fogalmazás megállja a helyét. Öt mérkőzés, öt remekmű, ha Péter bakizott volna, most nem mutathatná meg nagy büszkeséggel, ugyanakkor kellő alázattal ezt a gyönyörű, ráadásul pedig óriási medált. Részemről teljesen felesleges bármiféle szakmai elemzés: a világbajnoki cím ugyanis azt jelenti, hogy tanítványom a világ legjobbja, tőle nincs ügyesebb, rátermettebb cselgáncsozó. Az első világversenyes fináléja volt, amelyet szépen hozott. Találkozójának nagy tétje volt, mégsem idegeskedett, azt mondta nekem, hogy felmegy a tatamira, küzd egy jót, majd nyer, és egymás nyakába ugrunk. Állta a szavát, minden úgy történt, ahogyan megjósolta, szóval rendes fiú ez a Peti.

Több száz üzenet

A zöld-fehérek klasszisához fordulva ezután a sztorikat kértük: azt, hogy kik fogadták a repülőtéren, hány telefonos bejegyzést és üzenetet kapott, milyen menüvel lepték meg a szerettei, hová teszi a szinte soha nem látott átmérőjű érmét, Sáfrány Péterből pedig áradt a szó:

– Ferihegyre a családom – a szüleim és a testvéreim –, továbbá a legjobb barátom is eljött. Fantasztikus érzés volt a légikikötőben éjszaka pezsgőzni, ilyenre nem akadt még példa az életemben. A hívások, az sms-ek és a Facebook-bejegyzések száma a legmerészebb álmaimat is felülmúlta. Több százat kaptam, az okoskészülékem, ahogyan mondani szoktuk, lefagyott, újra kellett indítani. Ami pedig a keddet illeti: hajnalban értünk haza, a fáradtságtól beestem az ágyba, nem is reggeliztem, ezért úgy döntöttünk, hogy közösen elmegyünk vacsorázni és egy kicsit ünnepelni. A medál ügye szintén érdekes, sőt talán különös. Mielőtt elrepültem Olbiába, a vitrinemben megcsináltam a helyét a majdani érmemnek, így nem kellett órákat töltenem azzal, hogy megtaláljam a méltó helyét. Látni fogom reggel, délben és este, sőt még álmomban is.

Jutalom és olimpia

Az aranyérmes trénerének szóba hoztuk az ilyenkor járó jutalmat és a párizsi olimpiát, mire Bartha Ákos nem kerülte meg a forró kását:

– A klubban természetesen megbeszéljük Sáfrány Péter honoráriumát, ösztöndíját, az országos szövetség majd megválasztja a korcsoport legjobbját és meghozza a maga döntését, miként talán nyilvánvaló, hogy Miskolc városának vezetői is mérlegelni fogják, mit érdemel a világbajnok fiatalember. A 2024-es ötkarikás viadal messze van, ne szaladjunk ennyire előre, már csak azért sem, mert Peti még egy évig szerepelhet a juniorok között. Ettől függetlenül egyértelmű, hogy minden versenyző legfőbb célja az olimpiai szereplés.

Sáfrány Péter útja

Iskolái: Szilágyi Dezső Általános Iskola, Diósgyőri Gimnázium, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, gazdálkodás és menedzsment szak (most kezdte a másodévét).

Edzői az MVSC-ben: Gecsei László, Kikuchi Junna (japán), Kálmán Tibor, Bartha Ákos.

(A borítóképen: Sáfrány Péter (balra) és Bartha Ákos a szerkesztőségünkben)