A célhoz vezető úton jártak a hölgyek

A női röplabdabajnokságok sem értek véget a versenykiírásnak megfelelően, a koronavírus-veszély miatt a 2019/20-as évad félbeszakadt küzdelmeit a DVTK-Fux együttese a második vonal, vagyis az NB I. liga 2. helyén zárta. Olyan pozícióban, amivel a bajnokság alapszakaszának zárása előtt három fordulóval már biztos résztvevőjének számított az Extraliga kvalifikáló körének, ahol a szintén az NB I. ligában szerepelt Szent Benedek Balatonfüred RA csapatával együtt az élvonal 5–8. helyezett gárdáival egyetemben, a hatcsapatos, 10 fordulós, oda-vissza meccses szakaszban az élvonalbeli tagság kivívásáért harcolhatott volna.

A célról

– A cél a feljutás kiharcolása volt, amihez az Extraliga kvalifikáló körében kellett volna négy-öt mérkőzést nyerni. Sajnos az már sosem derül ki, hogy mi lett volna a bajnokságnak ebben a szakaszában, függetlenül attól, hogy a mezőny, az ellenfelek erejének ismeretében én képesnek tartottam arra a csapatot, hogy két együttest megelőzve megszerezzük a jövő évad extraligás tagságát – mondta Toma Sándor, a DVTK-Fux szakmai igazgatója, majd így folytatta: – el kell ismerni, hogy a Balatonfüred stabilabb volt, mint mi, annak ellenére, hogy hazai környezetben, sima meccsen 3:0-ra legyőztük őket, viszont fordított párosításban ők múltak felül minket, három szettben. Kétségtelen, hogy mi a tavalyi önmagunkhoz képest sokat javultunk mind helyezésben, mind játékban, bár az évad elején még voltak olyan meccseink, amelyek nem úgy sikerültek, ahogy szerettük volna. De igazából ez nem volt meglepő, időre volt szükség, hogy összeálljon a csapat. Úgy kalkuláltunk, hogy januárra érhet össze a keret, és ez tulajdonképpen így is lett, azokkal a csapatokkal szemben, amiktől korábban ötjátszmás mérkőzéseken vereségeket szenvedtünk, TFSE, MÁV Előre, háromszettes győzelmet arattunk, és valószínűleg nemcsak nekik, a Budaörsnek is sikerült volna visszavágni.

Két összetevő

A tavalyi évhez mért előrelépéshez a szakvezető szerint két dolog kellett.

– Az egyik, hogy érkezett két légiós Topor és Donaghy személyében, akik példát mutattak a többieknek, és egyfajta tartást adtak a csapatnak – mondta Toma Sándor. – A másik, hogy a délelőtti edzéseken megnövekedett a létszám, tulajdonképpen csak Szajkó nem tudott ezeken a foglalkozásokon részt venni, munkahelyi elfoglaltsága miatt, illetve Kovács E. hiányzott szintén munkahelyi elfoglaltság miatt néhány délelőtti tréningről. De így is szinte minden alkalommal 10 főnek tudtunk edzést tartani a napi első foglalkozásokon, ugyanis az egyetemisták, Sitkey, Leidgeb, Egri és Sitku szinte mindig jelen voltak. A felkészülés elején a két külföldi sportoló és a többi csapattárs kondíciója között nagy volt a különbség, ebben kellett felzárkózniuk a magyar játékosoknak, és ez azért néhány hetet igénybe vett. Sajnos a tavalyi évben volt még egy problémánk, Szabó B., aki szülés után tért vissza – de mivel amikor várandós volt agyvérzést kapott, hiába állt edzésbe, és mutatkozott be –, az egészsége védelme érdekében speciális vizsgálatokon kellett részt vennie, és amíg megfellebbezhetetlennek tűnő orvosi szakvélemények nem álltak a rendelkezésünkre arról, hogy folytathatja az élsportot, két hónapon át csak egy feladóval játszottunk, és ennek azért volt kihatása a csapat eredményességére.

Hogyan tovább?

A szakmai igazgató szerint a jó szerepléshez kellett a stabil háttér is, az, hogy neki csak az első csapat szakmai munkájára kelljen koncentrálnia azok után, hogy az utánpótlást az évad elején átvette tőle Szabó Éva sportigazgató. Toma Sándor azt is a pozitívumok között említette, hogy a csapat mellett másodedző dolgozott, Kovács Zoltán személyében, hogy volt statisztikusuk, videóelemzőjük Soltész Bence révén, és hogy Kundrák Gáborné technikai vezetőként tevékenykedett a csapat mellett. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a félbeszakadt bajnokság után a következő évadot hol szeretné, hol tudja folytatni a DVTK-Fux.

– Az elképzelések megvannak, szeretnénk, ha a csapat nagy része egyben maradna. A légiósok foglalkoztatása elsősorban anyagi kérdés, és ahogy mások, mi sem látjuk tisztán, hogy ebben mit hoz a jövő. Rajtuk kívül csak Sitku volt az, aki nem miskolci nevelésű játékosként szerepelt a csapatban, és azáltal, hogy van 10 olyan röplabdázónk, aki kötődik a városhoz, jobb helyzetben vagyunk, mint azok a klubok, akik 5-6 légóssal dolgoztak, mert nekünk van egy alapcsapatunk – mondta Toma Sándor. – Az élvonalban, az Extraligában az első négy helyezett mögött zárt együttesek közül többen is nehéz helyzetben vannak, nagy kérdés, hogy ki tudja, ki akarná vállalni közülük az élvonalbeli szereplést. Van esély arra, hogy a következő évadban esetleg az Extraligára nevezzünk, erről majd, amikor eljön ennek az ideje, a klubvezetésnek kell döntenie. Nagyon sajnáljuk, hogy nem fejezhettük be az elkezdett munkát, hogy a csapatnak le kellett állnia, már csak azért is, mert nagyon sok munkát végeztek a játékosok, mindenki beletett mindent. De az biztos, hogy ez nem vész el teljesen, lesz mire építeni a 2020/21-es évadban.

A női NB I. liga 2019/20 zárása

1. Szent Benedek Balatonfüred RA 18 13 3 – 1 – 1 50:9 49

2. DVTK-Fux 18 11 3 – 3 – 1 48:15 45

3. MÁV Előre-Bericap 18 6 3 3 1 2 3 40:27 34

4. TFSE 18 6 3 2 1 2 4 37:28 32

5. Budaörsi DSE 18 2 2 5 – 4 5 31:39 22

6. Palota VSN 18 2 1 3 2 1 9 23:43 17

7. Gödöllői RC 18 3 – – 5 5 5 24:45 14

8. Debreceni SZC-Eötvös DSE 18 – – 1 1 1 15 6:53 3

(A borítóképen: Toma Sándor edző, szakmai igazgató tart eligazítást)