A legapróbb gólja pontokat ért

Győzelemmel kezdte az új évadot a Diósgyőri VTK élvonalbeli labdarúgócsapata.

Berecz Csaba

A sárga mezes fővárosiak „fejre álltak” Diósgyőrött

Fotó: Bujdos Tibor

A labdarúgó NB I. 1. fordulójában vasárnap este a Diósgyőri VTK a Budapest Honvéd csapatát fogadta a Diósgyőri Stadionban. A meccset azért nem szombaton rendezték meg, mert a fővárosi együttes csütörtökön este Európa-liga-meccset játszott. A Honvéd ezt, a botrányos körülmények között lezajlott párharcot végül 11-es rúgásokkal elveszítette a román Craiova vendégeként, ám a több mint kétórásra nyúlt kupacsatának még pénteken is voltak utórezgései. A Honvéd vezetői beadványt nyújtottak be a sorozat rendezőjéhez, az Európai Labdarúgó-szövetséghez, az őket ért méltánytalanságokról, miközben a játékosok a pihenőnapjukat töltötték.

A piros-feketék labdarúgói szombaton találkoztak újra, és ekkor elindultak a meccs helyszínére, mert a bajnoki előtti éjszakát összetartással töltötték, így kvázi egy napot készültek a DVTK elleni mérkőzésre. Ezzel szemben a Diósgyőr a felkészülés első napjától erre a meccsre hangolt, még akkor is, amikor még nem volt meg a sorsolás. Amikor meglett, utána nem sokkal azt is megkapták a piros-fehérek, hogy itthon kezdhetnek, ugyanis a Honvéd – mivel stadionja épül, és másik létesítmény bérlésével nehézségei adódtak – kérte a pályaválasztói jog felcserélését, ebbe pedig a diósgyőriek belementek.

Az összeállításokról

A két csapat összeállításában a hazaiaknál volt kevesebb meglepetés, talán csak annyi volt a váratlan, hogy Szabó B. a kispadra került, Shestakov pedig kezdőként jutott szóhoz. A DVTK öt új labdarúgója közül ketten kerültek a kezdőcsapatba, a kapuba Danilovic, a középpályára Adukor, míg Zsolnai és Vági a cserék között volt, Tabakovic pedig sérülése miatt nem került keretbe. A Honvéd kezdőcsapata a csütörtöki Európa-liga meccséhez képest öt helyen változott. Az nem volt meglepetés, hogy Craiovában megsérült, és le is cserélt Lefkovits helyett az akkor beállt Berla került a kapuba, de az már annál inkább, hogy Lovric, Kukoc, Moretti, Moutari csak kispados lett, és ezzel összefüggésben, nemcsak a román együttes ellen becserélt Uzoma, N’Gog és Niba, hanem Gazdag is az első sípszóra készülődhetett.

A meccs előtti órában, a Diósgyőri Stadionban időjárási szempontból volt minden, előbb egy kis zápor, amit napsütés követett, majd felhős égbolt. Emellett az is témát szolgáltatott, hogy a DVTK milyen formát mutat, lesz-e olyan játékban és eredményességben, mint amilyen az előző évad utolsó három meccsén volt, amikor kiharcolta a bennmaradást, többek között azzal, hogy a Honvéd vendégeként 4–4-es döntetlent ért el a fővárosban. A hazai ultrák magas hőfokon kezdték az idényt, és hamar kiderült, hogy a Honvéd-tábor nem tartozik a kedvenceik közé…

11-esek

Ami pedig a felállásokat illeti, a DVTK négy-, a vendégcsapat háromvédős játékkal nyitott, a hazaiak 4-2-3-1-ben álltak fel, a Honvéd pedig 3-1-4-2-vel. A piros-fehérek bátran mentek bele a szezon első meccsébe, nem passzolgatták komótosan körbe-körbe a labdát, mint azt tették oly sokszor az előző évadban, helyette, sokat mozogva, folyamatosan keresték a rést a vendég védőfalon. Ennek eredményeként a 13. percben Hasani és Prosser össze is hozott egy gólhelyzetet, amelynél Shestakov is betalálhatott volna. Az első félidő második felében Hasaninak a 16-oson belüli tisztára játszása érdemelt volna többet egy pontatlan beadásnál, majd Prosser jobb oldali, kapura csavart szögletét ütötte ki Berla. Ritmusban, agresszióban többet mutatott a DVTK a tavalyinál, és játék többnyire a Honvéd térfelén folyt. A 35. percben Gazdagot rövid időn belül másodszor is ápolni kellett, nem is tudta folytatni a játékot, le kellett cserélni. A következő perc pedig fordulatot hozott, a Honvéd szinte a semmiből büntetőhöz jutott, Tamás M. hibája után. A csütörtökivel ellentétében most jobban ment a 11-es lövés a fővárosi gárdának, N’Gog révén megszerezték a vezetést. A DVTK veszélyes beadásaiból maradt még a félidő végére is, ám ezek a kapu előtt túlerőben lévő védők zsákmányai lettek. Az első játékrész hosszabbításában – ami az ivószünet miatt lett háromperces – sikerült egyenlítenie a hazai gárdának, a piros-fehérek is 11-eshez jutottak, Ikenne-King szabálytalansága után, mit Tajti használt ki.

Fordulás után

A térfélcserét követően másik Honvéd kezdett mutatkozni, olyan, amelyiknek van támadójátéka is. Ezt előbb Uzoma lehetősége, majd az 54. minutában Kesztyűs nagy bombája jelezte, utóbbinál Danilovic kapusnak kapaszkodnia kellett, hogy kipiszkálja a léc alól a lasztit. Nem sokkal később az újoncként jó benyomást keltő Adukor lehetett volna egy csapásra abszolút közönségkedvenc, ha lövési kísérlete kaput talált, netán gólt ér. Pár percre rá pályára lépett a ,,hét felfedezettje”, Boros Gábor, aki a tavaszt az NB III.-as DVTK tartalékban játszotta végig, a nyári felkészülés nagy részét is ott tudta le, és csak néhány napja került fel onnan az első csapat keretébe. Aztán az is kiderült, hogy a játékvezető hozott magával lapot, sárgát biztosan, mert ezt mutatta fel Nibának. A játékrész közepén Kulachnak volt nagy esélye a gólszerzésre, ám Danilovic bravúrja miatt maradt a döntetlen. Ezzel együtt is Honvéd volt aktívabb, a játék a Diósgyőr térfelén folyt. Aztán, ahogy annak nem volt előjele, hogy a vendégcsapat vezetést szerez, annak sem, hogy a vendéglátók másodszor is betalálnak. A Honvéd védői valószínűleg nem vették komolyan, hogy a mezőny legapróbb játékosa fejelni akar, de Shestakov megcsinálta, gólt bóbitázott, és ehhez kellett Márkvárt kitűnő beadása is. A hátrányba került Honvéd még erősebben támadott, az egykapuzásból a DVTK csak a 89. perceben tudott kijönni, ám a 4 a 2 elleni kontrát nem tudták góllal befejezni a ,,túlerőben” lévő hazaiak, így a hosszabbításban volt miért izgulni.

A ráadásban N’Gog megtette azt a szívességet a hazai publikumnak, hogy ziccert hibázott, 3 méterről az üresen tátongó kapura lőtt, így piros-fehér siker született. A DVTK az első félidő jó játéka után, a másodikban jobban védekezett, és nem mellékesen akciógólt is szerzett, így győzelemmel kezdte az új évadot.

Jegyzőkönyv: Diósgyőri VTK vs. Budapest Honvéd 2–1 (1–1)

Diósgyőr, 6139 néző (a rendező által közölt adat). V.: Bognár T. (Tóth II. V., Víg-Tarsonyi).

Diósgyőri VTK: Danilovic (7) – Polgár (6), Brkovic (6), Karan (6), Tamás M. (5) – Adukor (6), Márkvárt (6) – Shestakov (7), Hasani (5), Tajti (5) – Prosser (5). Vezetőedző: Fernando Miguel Fernández Escribano.

Budapest Honvéd: Berla (5) – Batik (6), Kamber (6), Niba (5) – Banó-Szabó (6) – Ikenne-King (5), Gazdag (0), Kesztyűs (5), Uzoma (6) – Kulach (5), N’Gog (5). Giuseppe Sannino.

Csere: Gazdag helyett Kukoc (5) a 35., Hasani helyett Boros (5) az 57., Kulach helyett Moutari (-) a 71., Uzoma helyett Cipf (-) a 77., Tajti helyett Szabó B. (-) a 80., Shestakov helyett Juhar(-) a 86. percben.

Sárga lap: Niba a 60., Karan a 72., Kamber a 83., Tamás M. a 84., Szabó B. a 87. percben.

Gólszerző: N’Gog, 11-esből (0–1) a 36., Tajti, 11-esből (1–1) a 45+3., Shestakov (2–1) a 75. percben.

Fernando Miguel Fernández Escribano: – A legfontosabb, hogy megszereztük a 3 pontot. A szezon első meccse mindig komplikált, a Honvédnak az volt ebben az évadban az ötödik meccse, nekünk pedig az első. A vendégcsapat a végén kihagyott egy tiszta helyzetet, amelyből egyenlíthettek volna. A fiúk picit idegesen kezdtek, de a csapatszellemmel elégedett vagyok. Úgy érzem, hogy ma egy egál körüli mérkőzést játszottunk. Volt egy kis szerencsénk az első félidő utolsó percében, az utolsó támadásnál, a 11-esünk előtt. A vendég 11-esről annyit, hogy készültünk arra, hogy a Honvéd a rögzített szituációkban erős, mégis egy hosszú bedobásból szerzett vezetést ellenfelünk. De ilyen a foci, nem mindig azt kapod, amit megérdemeltél. De azért hozzátenném: ma több helyzetet dolgoztunk ki, mint ellenfelünk. Az első- és a második félidő eltérő támadójátékáról annyit, hogy az első játékrészben Polgár és Shestakov révén több lehetőségünk volt a jobb oldalon, a bal nem működött ilyen jól, viszont az első játékrészben hiányzott az a fajta agresszivitás az ellenfél 16-osonál, amit várnék. A második félidőben próbáltunk ezen javítani, Prosser kijött szélre, hogy Boros lekösse a belső játékosokat, de ez nem igazán működött, viszont a hajárban a kontránkból le lehetett volna zárni a meccset.

Giuseppe Sannino: – Úgy vélem, hogy szép mérkőzésen vagyunk túl, olyan csapattal találtuk magunkat szembe, akik nehéz helyzetbe hoztak minket. Nagyon sajnálom, hogy ilyen eredménnyel zártunk, benne volt a játékunkban a döntetlen, megérdemeltük volna. Ilyen a foci, ezzel számolnunk kell, innentől a következő meccsre kell koncentrálni. Viszont egy dolgot szeretnék kiemelni: nagyon sok nehézséggel kell szembenéznünk, több játékosunk is sérült, 120 kemény percet játszottak a labdarúgóink csütörtökön, de ma is állták a sarat. Ennél jobb fokmérője nem kell annak, hogy milyen lehetőségek vannak a csapatunkban. Jobban örülnék, ha pontot szereztünk volna, de van potenciál. Hiszek abban, amit csinálunk, akik a Honvéd részéről pályán voltak, megérdemlik a szurkolók bizalmát és egy kis szerencsét is. Annak, hogy az első félidőben nem volt olyan jó a támadójátékunk, nem taktikai oka volt, sokat kivett belőlünk az Európa-liga-meccs, örülök, hogy a második félidőben sikerült bizonyítani, hogy ezen a téren több van bennünk.

A gólok története

35. perc: Kamber bedobása után Tamás M. túl nagy hévvel ment a labda felé, és közben fellökte Batikot, a 16-oson belül. A játékvezető 11-est ítélt, a büntetőt N’Gog laposan a kapu bal oldalába lőtte, 0–1.

45+3. perc: Márkvárt ívelte be keresztbe a labdát jobbról, amelyre Shestakov érkezett volna, ám Ikenne-King a hátára ugrott, és eltüntette a hazai középpályást. A játékvezető ezúttal is 11-est ítélt, a büntetőt Tajti vágta bal felső sarokba, 1–1.

75. perc: Márkvárt balról ívelte a labdát a kapu elé, amelynél Shestakov futott be a védők mögé, és középről, 6 méterről a kapu jobb oldalába fejelt, 2–1.