Neilands ünnepelhetett Miskolcon

A Balassagyarmat és Miskolc közötti hegyes-völgyes, 201 kilométeres etap még normális időben is alaposan próbára tette volna a kerekeseket, akiket a harminc fok fölötti hőség is kínzott. Az útvonalon több kisebb és két meredekebb emelkedőt tartalmazó pályát kellett teljesíteni, továbbá három gyorsasági (Szécsény, Salgótarján, Felsőtárkány), valamint ugyancsak három hegyi (Szúcs–Egercsehi, Répáshuta, Bükkszentkereszt) részhajrára is sor került.

Rakományt vittek

Az etap elején négy versenyző tekert el a mezőnytől, majd a meleg jelentette a rostát, például kiszállt az összetett hetedik kanadai Cataford. Amerre elhaladt a mezőny, ott százak szurkoltak, akárcsak a megyeszékhely belvárosában lévő Szent István téren, ahol óriáskivetítőn, árnyékban követték az eseményeket a bringakedvelők. Felsőtárkánynál négyen szöktek meg és szereztek csaknem ötperces előnyt, de azt már akkor is tudta mindenki, hogy ez majd elolvad. A kísérőkocsikból tucatszámra adták a flakonokat a hajtóknak, akik a trikóik alá rejtették az „életüket” jelentő kincset.

– Nem volt más választásuk, mint feltankolni, hiszen a 35 fokban védekezniük kellett a kiszáradás ellen – mondta Papp Zsolt, az MVSC hajdani kiválósága, majd hozzátette: – Az tény, hogy a rakomány egy bizonyos súlyt jelentett, de a folyadékvesztés pótlását másképpen nem tudták ellensúlyozni. Nekem annak idején hét olyan szezonom volt, amikor a legrangosabb hazai viadalokon tekertem, és a szaharai melegben többször a saját bőrömön éreztem azt, amit most megtapasztaltak.

Egy perc maradt

Miközben a mezőny a bükki vadregényes tájakon haladt, a műfaj barátai közül Horváth Tamás felszolgáló adott magyarázatot arra, hogy miért követi a magyar körversenyt:

– Imádom a kerékpársportot, amelynek látványa nálam mindent visz. A világ összes kincséért sem hagynám ki a Giro d’Italia és a Tour de ­France viadalokat. A drótszamarasok televíziós műfajjá váltak, akárcsak a Tour de Hongrie, hiszen a képernyő előtt ülve az első pillanattól az utolsóig mindent lehet látni, a helyszín varázsát meg az adja, hogy a néző előtt elvágtat a mezőny.

Répáshuta, Bükkszentkereszt, Lillafüred, Bükkszentlászló, majd Diósgyőr és a belvárosba vezető útszakasz önmagát kínálta, az érdeklődők pedig síppal, dobbal és kereplőkkel buzdították a tekerőket, akik nyilván a kánikula miatt úgy húsz percet késtek az előzetes várakozásokhoz képest. A befutóhoz közeledve többen csúnyán buktak, aztán a lett bajnok, Krists Neilands által óriási erőfeszítéssel kiharcolt egyperces előny nem fogyott el, így elmaradt a tömegbefutó.

– A végeredmény mégsem mérvadó – jegyezte meg a 10. helyezett Valter Attila. – A cél előtt ugyanis a mezőny egy része rossz irányba fordult…

Ma két félszakasz, a Kazincbarcika és Tiszafüred közötti 115 kilométer (rajt: 10.00), majd a Tiszafüredtől Hajdúszoboszlóig tartó 69 kilométer vár a mezőnyre, amely összesen 890 kilométert teljesít a vasárnapi székesfehérvári befutóig.

2. szakasz, Balassagyarmat–Miskolc (201 kilométer): 1. Krists Neilands (lett, Israel Cycling Academy) 5:10:14, 2. Louis Bendixen (dán, Team Coop) 1:00 perc hátrány, 3. Marco Frapporti (olasz, Androni Giocattoli-Sidermec) 1:05 p h., ... 6. Dina Márton (magyar, Kometa Cycling Team) 1:08 p h

Összetett verseny: 1. (sárga trikó) Krists Neilands

A gyorsasági pontversenyben: 1. (zöld mezben) Louis Bendixen (dán, Team Coop)

A hegyi pontversenyben: 1. (piros mezben) Krists Neilands

A legjobb magyar versenyző: 1. (fehér mezben) Dina Márton (Kometa Cycling Team)