Újra együtt a Regős Vokál

Újra összeáll a Regős Vokál. Január 14-én délután 5 órakor a miskolci városháza dísztermében lép fel az énekegyüttes. Regős Zsolt zenei vezető, karnagy, pedagógus az 1980-as években alapította meg a Miskolci Spirituálé Együttest, a Musica Kamarakórust, majd a Regős Vokál énekegyüttest. Ezekkel a formációkkal hazánk számos városában és külföldön is komoly sikereket aratott különböző versenyeken, fesztiválokon. Most újra nosztalgiázhatnak, akik a ’80-as években voltak fiatalok vagy valamelyik énekegyüttes tagjai.

Regős Zsolttól megtudtuk, a vokál eredeti tagjai állnak most újra össze, több mint 35 év elteltével. A színpadon 14-15-en lesznek, de nemcsak koncertet adnak, hanem sokat emlékeznek.

– Anekdotázunk, mesélünk, felelevenítjük a régi szép időket, az utazásokat, a fellépéseket, a poénokat. Sajnos a vokál négy tagja már eltávozott közülünk, róluk is megemlékezünk. Az együttes 1983 őszén alakult.  A Zenepalota egyik alagsori helyiségében próbáltunk, teljesen magunkra hagyatva. Akkor még nem volt felettünk semmilyen szervezet, csak kedvtelésből énekelgettünk. Később csatlakoztunk a Társadalmi Ünnepségek Irodájához, mely esküvőket, névadókat, egyéb eseményeket szervezett, így ezeken léptünk fel. A vokál tagjai a konzis diákok egy évfolyamából kerültek ki, valamint a Földes-gimnáziumból, mivel jó barátságban voltak egymással. Az eredeti együttes 8-9 tagú volt, majd csatlakoztak más szimpatizánsok is, akik szerettek volna énekelni – idézte föl a kezdeteket Regős Zsolt. 

A csúcson

Mint mondta, néger spirituálékkal kezdtek, mert azok egyszerűek, könnyű dúr és moll harmóniákkal. Később komoly kórusműveket is énekeltek, és különböző kórusversenyeken szép sikereket értek el. A csúcson pedig úgynevezett dzsesszvokálokat adtak elő. Reportoárjukon voltak Kodály-, Bárdos-, Kocsár- és Karai-művek is. Sőt többször koncerteztek Lehotka Gábor orgonaművésszel, aki a vokál számára írt egy misét, és ők is mutatták be Miskolcon. 

– Most, hogy készülök a koncertre, és visszahallgatom a régi felvételeket, úgy érzem,  világszínvonalú volt, ahogy akkor énekeltünk. Azóta gyakran hallgatok norvég és más énekegyütteseket, és amit ők tudnak, mi azt akkor tudtuk. Nagyon-nagyon szerettem azt az időszakot, a fiatalságom egy darabja volt. Szerettem a gyerekeket, a társaságot, a hangulatot és a zenét, amit csináltunk. Csak aztán annyira lefoglalt a színházi munka, hogy nem tudtam folytatni a vokál vezetését. De a szívem csücske volt! – tette hozzá lelkesen Regős Zsolt. 

(A koncert belépőjegy váltása nélkül látogatható.)