Mit Miskolc az avantgárdnak adhatott

Miskolc nem intézményesült avantgárd művészeti életének harminc évvel ezelőtti fejezete elevenedett meg a Bruthalia Alkotókör 17. kiadványának bemutatóján, a MissionArt Galériában pénteken. 

A Necronomicon, a „holtak könyve” címen megjelent lapszám feleleveníti azokat a már nem élő alkotókat is, akik huszonéves fiatalokként, a rendszerváltás körüli időszak eufóriájában öntörvényű alkotói szabadsággal nyúltak az önkifejezés legkülönbözőbb formáihoz az irodalomtól, a képzőművészeten, a zenén és a színházon át a perfor­mance-ig. 

Az 1980-as évek második felében Miskolcon felnövő generáció markánsan igyekezett megkülönböztetni magát az akkori világtól, természetes módon fordult a hivatalosan nem támogatott underground művészetek felé. A másként gondolkodás egyik olvasztótégelye lett a Gyárfás Ágnes által 1990-ben létrehozott Bölcsész Egyesület magán­egyeteme, ami az ország legkülönbözőbb részeiből érkező fiataloknak komoly inspiratív közege lett – emlékeztetett Zemlényi Attila költő, aki a Bruthalia-kör két másik alapító tagjával, Kabai Lóránttal és Béki Istvánnal kalauzolt vissza abba az időszakba, amelyben a funzine (jelentése: amatőr magazin) „kézműves” kiadványként megszületett. Az alkotókör pedig része lett annak a városban kibontakozó amatőr művészeti közösségnek, amelyet addigra már olyan úttörő miskolci zenekarok képviseltek, mint az Ápolók vagy az ArtAlom Egyesületben felbukkanó, az önkifejezés formáit kereső fiatalok, akik számára a közéleti jelenlét izgalmát jelentették az önkifejezés kényszerében fogant zenék, fotók, képzőművészeti akciók. A Bruthalia-kiadvány megjelenését a kezdetektől támogató MissionArt Galéria tulajdonosa, Kishonthy Zsolt művészettörténész egyedülállónak nevezte a miskolci 90-es évek progresszív önszerveződő közösségeit, amelyek akkoriban példa nélküliek voltak a vidéki Magyarországon. Mint mondta: művészettörténeti szempontból ma még nem látszanak világosan a kísérleteiknek azok az előremutató vonásai, amik annak idején felforgatták a hely szellemiségét. A korszaktól távolodva azonban elérkezettnek látja az időt a 70-es, 80-as, 90-es évek nem intézményesült avantgárd kultúrtörténetének a feldolgozására, amely rengeteg fiatal energiát adott egykor a város szubkultúrájának.

(A borítóképen: Kabai Lóránt, Zemlényi Attila és Béki István a MissionArt Galéria miskolci terében)