2021.11.29. 16:00
Építészetünk Trianon után – a határon túl
Trianon 100 emlékülést tartottak pénteken a Magyar Tudományos Akadémia miskolci székházában a B.-A.-Z. Megyei Építész Kamara és az MTA miskolci területi bizottságának szervezésében.
Bodonyi Csaba
Fotó: Bujdos Tibor
„Az emlékülés célja, hogy bemutassa, hogyan alakult az építészete a régióknak, amelyek Trianonnal elszakadtak az anyaországtól”, hangsúlyozta ünnepi köszöntőjében Bodonyi Csaba építész, az MTA miskolci területi bizottságának tagja, szakbizottsági elnök. A konferencián így a felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi és a vajdasági régió mutatkozott be, az előadó építész vendégek néhány példán keresztül mutatták be az elmúlt évek építészeti törekvéseinek legjavát.
Organikus építészet
Kelet-Szlovákia élő építészetéről beszélt előadásában prof. Pásztor Péter, a Kassai Műszaki Egyetem tanszékvezetője, aki hangsúlyozta, Makovecz Imre (1935–2011) építészt tartja a mesterének, így a saját munkásságára is az organikus építészet a jellemző, amelynek lényege, hogy az épület „természetesen” nőjön ki abból a helyből, ahová tervezték, alkosson azzal harmonikus, „szerves” egységet. Nemrégiben könyvet is adtak ki a régió vonatkozó építészetéről, ebből ismertetett példákat előadásában. A következő előadó Krcho János építész és művészettörténész volt, aki a borsi kastély – II. Rákóczi Ferenc szülőháza – rekonstrukciójáról, építéstörténetéről beszélt. A későbbi előadásokban többek között a kárpátaljai Ungvárról, erdélyi épített örökségekről, a Vajdaság városépítészetéről hangzottak el előadások.
Trianon 100 építészeti emlékülés a MAB-ban
A program végén az építészkamara épületében, a Kós-házban prof. Pásztor Péter és prof. Dévényi Sándor kiállítását tekinthették meg az érdeklődők.
(A borítóképen: Bodonyi Csaba nyitotta meg a konferenciát)
