Mágnás Miska, ami „behúzza” a nézőt

Korunk társadalmi problémáira is rávilágít a Miskolci Nemzeti Színház Mágnás Miska előadása. Szirmai Albert legsikeresebb operettjét az elmúlt héten mutatták be. A Korláthy család legifjabb tagját, Rollát Bordás Barbara és Eperjesi Erika váltott szereposztásban formálja meg.

Bordás Barbara, a Budapesti Operettszínház énekese érdekes karakterként jellemezte Rollát.

– Viselkedésében sokszor szabad szellemű, aki élvezi az életet, szereti a szabadságot, ami a fiatal lányok szenvedélyességéből adódik. Közben azonban rendkívül nehéz helyzetben van, hiszen a családjában a lányok nem maguk döntenek arról, hogy kihez mennek férjhez, hanem a felettük álló generációk. Bár Rolla próbál lavírozni a szülői nyomás és a saját akarata között, még abba is beleegyezne, hogy papíron hozzámegy Eleméry grófhoz, akit aztán úgysem lát többé, mert visszautazik Afrikába. A darab folyamán az is kiderül, hogy a szülők mindig annak az oldalára állnak, akinek vastagabb a pénztárcája. Rollának újabb és újabb kihívásokkal kell megküzdenie, úgyhogy egyre nehezebben tűri a helyzetet – fogalmazott Bordás Barbara.

Azzal folytatta, hogy a lánynak azonban szembesülnie kell vele: nem kaphat meg mindent, hiszen igazi szerelme, Baracs, aki „csak” egy mérnök, nem kér abból a fajta kapcsolatból, amit a lány kínálna számára.

Abszolút modern

Bordás Barbara szerint abszolút modern darabról van szó, amiben a 21. század problémái is erősen jelen vannak.

– A darab átirata, amit Závada Péter készített, is kihegyezi korunk aktuális, társadalmi konfliktusait. Ennek ellenére a szereplők megmaradtak saját közegükben, a zenei tételek klasszikus formában jelennek meg a színpadon. Így a miskolci Mágnás Miska rendkívül érdekes fúziója a múltnak, jelennek és jövőnek – tette hozzá Bordás Barbara.

Elmondta azt is, hogy korábban már dolgozott együtt Székely Kriszta rendezővel. Frissítő élmény a zenés színházhoz szokott művészeknek, amikor prózai színházból érkező rendező visz színre operettet.

– Kriszta, ha valami nem működik, átírja, átszerkeszti a szöveget, keresgéli, hogyan működne jól az, amit elképzelt. A folyamatosan változó, formálódó darab frissen tartja az ember agyát, jó értelemben vett kihívást jelent – tette hozzá Bordás Barbara.

Szerelmesek, évődnek

Marcsát, Miska szerelmét Czakó Julianna és Varga Andrea váltott szereposztásban játssza.

– Marcsa iszonyatosan szerelmes Miskába – fogalmazott Czakó Julianna. – Kapcsolatuk végletes, hiszen nagyon fiatalok, lendületesek, és mindketten cselédi sorból származnak. Állandó évődés van közöttük, de nincsenek könnyű helyzetben, hiszen bekerülnek az urak közé. Miskát valamennyire kényszerítik erre, Marcsa viszont önmaga vállalja föl, hogy szerelmét kimentse ebből a helyzetből, és bosszút álljon rajta. Tulajdonképpen ez a furcsa helyzet torzítja el a kapcsolatukat, sötét, brutális kapcsolattá, de aztán hál’ istennek a végén kettejük között minden jóra fordul. Marcsa a mi előadásunkban rendkívül okos, éles eszű és talpraesett. Mindemellett óriási szíve van – emelte ki Czakó Julianna.

Hozzátette: Székely Kriszta nem klasszikus, ezerszer látott Mágnás Miskát vitt színpadra, egyfajta „ínyenc falatnak” számít a Miskolci Nemzeti Színház kínálatában.

Kihívás

– Ezért is élvezem annyira Marcsa szerepét. Abszolút modern darabról van szó, a leporolt történet közeli és ismerős. A díszlet rideg, a német színházat idéző, épp ezért kortalan. Az előadás a színészektől és énekesektől megköveteli, hogy el tudják engedni az operettes, vígjátékos, kétdimenziós színjátszási módot, amihez a néző hozzászokott. A szereplők határozott, rendkívül átgondolt, expresszív karakterek. Ez nagy kihívást jelent számunkra. Fontos szerepet kap a tánc, melyben az akrobatikus mozdulatok keverednek a népi motívumokkal. Ezen az előadáson nem lehet tudni az első öt percben, hogy mi sül ki belőle, hanem a nézőt végig behúzza. Nekem ez az igazi színház. Amikor a néző hazafelé menet még agyal azon, mit is látott, vagy vitázgat a partnerével – fogalmazott Czakó Julianna.

Hozzátette: az operettben Závada Péter szövege segít bennünket abban, hogy ne egy múzeumot nézzünk, hanem ismerjük fel korunk problémáit. A szerelmi vívódások, az osztályok közötti különbségek az eredeti darabban is hangsúlyosak. De a mostani változatban megjelenik például a feminizmus.

– Volt, aki nem értette a Máhr Ágival énekelt közös dalunkat, de a legtöbben rajongtak érte. Megjelenik az erőszak is, de nemcsak a nők elleni erőszak, hanem az egész világra jellemző, és kérdés, hogy hol tart ezen a téren az emberiség, lehet-e egyáltalán erről beszélni – fűzte hozzá Czakó Julianna.

(A borítóképen: Czakó Julianna Marcsa szerepében)

https://boon.hu/kultura/helyi-kultura/nem-akarom-unasig-ismetelni-magam-5830019/