A névadó elődök nyomában

Úgy gondoltam, hogy az Észak-Magyarország és a Borsod Online olvasóinak is érdekes lehet a téma, melyet a Zöld sátor színpadán adtam elő. Fogadják szeretettel!

Az idősek mondták

A gyűjtemény elsősorban Pesty Frigyes munkájából, Borsod vármegye leírásából való, sok-sok kiegészítéssel. Ő volt az, aki vette a fáradságot, és minden település elöljáróját megkereste, megkérte őket, hogy a környékbeli tájnevek eredetéről kérdezzék meg a környék legidősebb lakosait, ezeket az információkat pedig küldjék el neki.

Nézzük első körben a fontosabb helyneveink eredetét.

Borsod megye

Bors vezér volt az, aki megyébe rendezte, kialakította a vármegyét, róla kapta a nevét, ő volt a névadó. Edelény mellett várat építtetett, amely a vármegye névadó vára lett. Érdekesség, hogy – egyes források szerint – maga a vár már nem az építtetőről kapta a nevét egy oklevél szerint, hanem „mivelhogy kicsiny vala és erős”.

Miskolc

A Miskóc nemzetség volt a város alapítója, innen a név eredete. Sok-sok évszázadon át vezették városunkat, az ő tulajdonukban volt.

A hosszú idő óta keresett bencés monostort 2012-ben találták meg a Herman Ottó Múzeum régészei a Barlangfürdő előtti területen.

Miskolctapolca

Tapolca soha nem volt önálló település, de a nevének jelentése lehet nekünk érdekes. A Tapolca név magas pontot jelent a magyarban, másik lehetséges elnevezése szláv eredetű, meleg vízű forrást jelent.

A városrész csatlakozásakor – amely 1945 januárjában történt – több név is felmerült a településrész elnevezésére. Hejő-füred, Miskolc-füred, Miskolc-hévíz, Miskolc-tapolca. Végül Marjalaki Kiss Lajos javaslatára a Miskolctapolca lett a befutó.

Avas

Régi magyar szó, jelentése „tilalmas erdő”. Szent György-hegy volt a középkor előtti neve, az Avas szó csak a XVI. században szerepel először az írott forrásokban. Szakrális hely volt a kezdet kezdetétől.

Szentgyörgy

„Szőlőhegy: A’ Szentgyörgy tiszteletére ottan régenten épített de már nem létező kápolnáról vette nevezetét.” (Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben)

A történészek vitatkoznak rajta, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, azaz a Szent György-hegy elnevezés vagy a róla elnevezett kápolna. A legtöbbjük szerint a kápolnáról kapta a nevét a város hegye.

Hejőcsaba

A Soba (Csaba) névalakból eredeztetik a település nevét, a XII. században Caba, Chaba néven említik. A Heő vagy Hejő pedig a patakra utal. Hév jó, azaz meleg vízű forrás, meleg folyó a jelentése.

Pereces

Nevének eredetére két változatot találtam kutatásaim során.

A települést perec alakban körülölelő hegyek formája miatt nevezték el így, vagy a település kialakulásakor nagyon kedvelt sós perec miatt. Az itt lakó bányászok ugyanis minden alkalommal jól felpakolva, sok pereccel érkeztek haza a miskolci vásárokból, s ezért a vasgyáriak pereceseknek hívták őket.

Diósgyőr

A Győr név a kör alakú földvárról eredeztethető, amely már akkor is itt állott, amikor a mi derék honfoglalóink megérkeztek.

Anonymus, akinél először fordul elő, Geurunak írja:

„1248-ban Noggeur (Nagygyőr)nek iratik, bizonyára megkülönböztetésül a szomszédos Kisgyőrtől, hol szintén földvár állott, 1261-ben Noguar (Nagyvár), ugyancsak a fenti okból, 1313-ban Geur, 1304-ben és 1315-ben Győs Geűr, 1333-ban Geör, 1341-ben Gewr, 1366-ban ­Diosgwr, 1376-ban Dyosger, 1399-ben ismét Noggeurh (Nagygyőr), 1416-ban Dywsgewr, 1471-ben Dyosgywr és Dyos Gywr, 1472-ben Diósgyewr, 1473-ban Dyosgyeor, 1478-ban Dyosgywr és Diósgyeör, 1504-ben Dyos Gewr; II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem pedig: ­1704-ben Miskolcon kelt magyarnyelvű rendeletében, magyarosan Diós Gyűrnek írja.” (Dr. Szendrei János: A Diósgyőri vár története, 8. oldal)

Szendrey János, Miskolc nagy helytörténésze, monográfusa szerint a diósgyőri pálos rend remetéinek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a gyümölcsös-, dióskertek meghonosításával Diósgyőr Diós-győrré lett. Mint fentebb látjuk, 1366-ban nevezik először Diósgyőrnek a városrészt, a pálosok első okleveles említése pedig 1304-ből való.

Lillafüred

Bethlen András gróf szenvedélyes vadász volt, aki sokat járt a Bükkben is, és – mint oly sokakat – magával ragadta a táj szépsége. A Hámori-tó környékéé olyannyira, hogy elhatározta, üdülőövezetet hoz létre körülötte, tehette, hiszen ő volt a földművelésügyi miniszter.

Martin-kertváros

Martintelep első említése 1908-ból való. Martin Károly, a miskolci tűzoltóegylet parancsnoka volt a névadó – és a testvére –, az ő birtokuk, tulajdonuk, földjük volt a mai Martintelep.

Az ő szüleik a XIX. század elején-közepén városunk meghatározó kereskedői voltak. Nézzünk egy kis beszámolót róluk, érzékelvén gazdagságukat, befolyásukat.

„(...) házuk (állt) a Vörös-híd mellett, Mindszenten, a Kertész utcában. A mindszenti templom mögött pedig pincével rendelkeztek. Szőlőjük is volt a Ruzsinban, és Tapolcán legelőjük, szántóföldjük a csabai határban, nagyobb földbirtokuk Lászlófalván, Duzsnokon, Szentpéteren, Mucsonyban és Sajokazán. A családéi voltak a rendező-pályaudvar melletti szántóföldek is, amelyeket a vasúthálózat bővítésekor sajátított ki, vagy vett még a MÁV.”

(Kárpáti Béla: Első lépések a történelembe)

(folytatjuk...)

Források

Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben

Dr. Szendrei János: A Diósgyőri vár története

miskolciszemelvenyek.blog.hu – Ahol a Rákócziak legyőzték a királyt – Görömböly története – Dombok, dűlők és szántók rejtélyes nevei – Tóth Annók, a miskolci boszorkány – Volt egyszer egy Martintelep...

miskolcadhatott.blog.hu – Mesélő miskolci helynevek

YouTube – Lézerpont szerdák

Kárpáti Béla: Első lépések a történelembe