Távozik a Bartók Plusz fesztiváligazgatója

Elköszönt a Bartók Plusz fesztiváligazgatója. Kesselyák Gergely Liszt Ferenc-díjas karmester, érdemes művész a miskolci operafesztivál alapítói között volt. Munkássága része a 2001-ben kezdődött, nemzetközi ismertségre jutott rendezvény megújítása, a helyi közönségnek szóló Ezrek Operája sorozat bevezetése és az opera megújítását, az új népoperák születését szolgáló operaíró verseny elindítása, menedzselése.

A miskolci operafesztiválok sorozata tavaly szakadt meg, a világjárvány miatt. Hogy 2021-ben sem lesz Bartók Plusz, ezt néhány napja tudjuk: bár idén január 18-án személyesen Veres Pálhoz fordultunk, sem akkor, sem a február 9-én megismételt levelünkre nem válaszolt. A miskolci polgármester végül az index.hu oldalon interjú keretében jelentette be az ismét a járvánnyal indokolt döntést.

Nyilatkozatából az tűnt ki, hogy ezzel az operafesztivál húszéves története az eddig ismert formában véget ért. „Annak viszont van realitása, hogy jövőre a Bartók Tavasz egyik helyszíne legyünk, és a saját forrásaink, a szponzorok és az esetleges költségvetési támogatások segítségével saját produkciókkal jelenhessünk meg a rendezvénysorozatban. Nekünk ez nagyon fontos, hiszen Bartók itthon van Miskolcon” – mondta.

Hogy mekkora a realitása ennek az elgondolásnak, ezzel kapcsolatban olvasóink ismerhetik a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Heteket szervező Müpa lapunkban korábban megjelent nyilatkozatát: „Magyarországon a miskolci programsorozat mellett számos további, kiváló kulturális programmal rendelkező vidéki nagyvárossal látunk kapcsolódási pontokat: ez azonban még nem tart a megvalósulás szakaszában, az országos együttműködési formák kialakítása a következő évek feladata lesz.”

Megjegyzendő, Veres Pál és az őt támogató politikai erők a Nagy-Miskolc programjukban 2019-ben még azt a vállalást tették: „vissza kell állítani az operafesztivál régi rangját”. Hogy ezt hogyan szeretnék elérni, sem ott és akkor, sem azóta nem bontották ki: az ugyancsak akkor kilátásba helyezett tíz évre szóló új kulturális koncepciót mind a mai napig nem sikerült a nyilvánosság elé tárniuk. A 2021-es költségvetésből pedig már kirajzolódott a fordulat: a kultúrára szánt kiadások visszavágása a fesztivált szervező Miskolci Operafesztivál Nonprofit Kft.-t is érintette: a tavalyi 74,6 millió forint helyett idén csak 10 milliót kapott az önkormányzattól, miközben a városházának nem volt egyértelmű, nyilvános üzenete a közösség számára: mi a terv, milyen jövőt szánnak ezek után a fesztiválnak.

A fesztiváligazgatói posztról távozó Kesselyák Gergely az Északnak adott nyilatkozatában foglalta össze döntése okát és azt, hogy mit jelentett számára és a Bartók Plusz közösségének az operafesztivál.

A csúcson abba kell hagyni

„A sajtóból értesültem arról, hogy Veres Pál polgármester úr a miskolci operafesztivál jövőjét a Bartók Tavasz rendezvénysorozat részeként képzeli el. Nincs más választásom, mint e döntést tiszteletben tartani, az én fesztiváligazgatói szerepvállalásom viszont ebben az esetben szükségtelenné válik.

2001-ben azért alapítottuk ezt a fesztivált, hogy Miskolcot felrajzoljuk vele Európa kulturális térképére. Fontos volt az is, hogy vízfejű országunk vízfejű operaéletében létrejöjjön egy nemzetközileg is komolyan vehető, önálló identitással rendelkező másik operaközpont. A Bartók Plusz Operafesztivál messze túltett a kezdeti elvárásokon; elindította a rendszerváltást Magyarország operaéletében. Kicsi, de hatékony jégtörő hajóként nyitotta meg az utat hazánk kulturális életének két nagy zászlóshajója előtt, a 2005-ben megnyíló Müpa, és a több keserves próbálkozás után 2010 környékén rendszert váltó, az operaélet nemzetközi vizeire végre kihajózó Operaház előtt.

Most, egy évtized elteltével látszik csak igazán, mennyire igaza volt Kriza Ákos akkori polgármester úrnak, aki 2011-ben a fesztivál megreformálását kérte tőlem. Valóban: értelmetlenné vált az immár nemzetközi ligában játszó (és két nagyságrenddel nagyobb költségvetésből gazdálkodó) zászlóshajóval konkurálni. Az identitás megőrzéséhez új mondanivalóra volt szükség. Ekkor tettem a fesztivál küldetésévé az évtizedek óta bennem érlelődő szakmai missziót, a népszerű kortárs operaműfaj megteremtésének világprogramját.

A programhoz a vártnál jóval gyorsabban csatlakoztak a nemzetközi komolyzenei élet meghatározó személyiségei Moszkvától New Yorkig, Bécstől Milánóig. 2012-től operaíró versenyeink zsűrijének oszlopos tagja Alekszej Ribnyikov, az Orosz Zeneszerző Szövetség elnöke. Négy operaíró versenyt bonyolítottunk le. Több kontinensről pályáztak hozzánk, utóbb már zeneakadémiai professzorok komponáltak operát nekünk. 2019-ben a nyertes mű szerzője az az Albin Fries, akit előző évben a Wiener Staatsoper kért föl opera komponálására. A zsűrihez csatlakozott a nemzetközi operaélet talán legelismertebb zeneszerzője, Eötvös Péter. A versenyt követően Luciano Pavarotti özvegye jelezte, hogy kezdeményezésünk annyira egyezik a mester egykori eszméivel, hogy a Luciano Pavarotti Alapítvány teljes nemzetközi tekintélyét bevetve, társrendezőként kíván részt venni az ötödik pályázat kiírásában.

A rendkívül népszerű, szabadtéri Ezrek Operája sorozatunk utolsó, monumentális Parasztbecsület-előadását a Veronai Aréna rendezője, Paolo Panizza rendezte.

Nem a kiöregedett világsztárok fesztiválja voltunk, mint a nemzetközi operaiparban a miskolcihoz hasonló méretű fesztiválok legtöbbje. Mi pályájuk csúcsán hívtuk meg Robert Dean Smitht, Szonja Joncsevát, Olga Peretyatkót vagy Juan Diego Flórezt. Bár nem a pálya csúcsán, de az i-re a pontot mégis csak José Carreras 2020 nyarára tervezett vendégszereplése tette volna fel. Miért fontos mindez? Mert ezek a művészek mind tudatában voltak annak, hogy mit támogatnak, hogy mik a célkitűzéseink, és hogy fellépésükkel ezen célok mellé állnak oda.

A Bartók Tavasz létrejöttét üdvözlöm. Bartókot ugyanis tisztelik, de korántsem ismerik és értik úgy, és annyian világszerte, mint azt mi szeretnénk. Valóban szükség van tehát az átfogó, széles ívű nemzetközi Bartók-kultusz kiépítésére. Az egyoperás szerző esetében erre egy operafesztivál nem alkalmas. A miskolci operafesztivál elsősorban nem népszerűsítette, hanem a minőség védjegyeként használta a Bartók nevet.

Nem kétlem, hogy a Bartók Tavasz a jövőben nívós komolyzenei rendezvényekkel gazdagíthatja Miskolc kulturális életét, a város zeneszeretőinek örömére. Magam is szívesen fogok szerepet vállalni karmesterként vagy rendezőként, ha erre felkérést kapok. A Bartók Tavasznak azonban van menedzsmentje, így az én fesztiválalkotó szerepemre nincs szükség. Megszűnik az a bizonyos identitás is, aminek a fenntartásáért oly sokat dolgoztunk az elmúlt húsz évben. A Bartók Tavasz rendezvényeit nem Miskolcon, hanem Budapesten fogja megnézni a nemzetközi kultúraturista. A Bartók Tavasz Miskolc nevét nem fogja Európa operatérképén tartani.

Az én programom nem alibiprogram. A végsőkig hiszek abban, hogy a népszerű kortárs operaműfaj megteremtésének világprogramja elengedhetetlenül szükséges. Abban is hiszek, hogy aminek meg kell valósulnia, az meg is fog valósulni. Egyik legkedvesebb barátom, kolléganőm gyakran idézte nehéz helyzetekben a mondást: „Ha egy kapu bezárul, akkor máshol egy másik megnyílik.”

Nem vagyok a romantikus búcsúzkodások híve. Miskolcot szakmai szülővárosomnak tartom, ezért természetes, hogy ezután is megkülönböztetett szeretettel fogok vezényelni vagy rendezni Miskolcon.

Nyitott vagyok rá, hogy valami mást, egy új dolgot kezdjünk holnap vagy egy hét múlva, vagy tíz év múlva. De bármennyire fáj is, kimondom, hogy amit én mint alapító „miskolci operafesztiválnak” hívtam – az itt és most véget ért.

Köszönöm a miskolci közönség lelkesedését. A Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Miskolci Nemzeti Színház vezetőinek támogatását, külön a színház minden dolgozójának zavarba ejtően odaadó áldozatvállalását, külsős munkatársaink színvonalas munkáját. A miskolci és az egész magyar zenésztársadalom mellett Kolozsvár, Kassa, Brno, Debrecen partnerségét. Valamennyi alkotónak és fellépőnek a közreműködést. Üzleti partnereinknek a sikeres együttműködést.

Köszönetet mondok Hegyi Árpád Jutocsának és Müller Péter Sziáminak a fesztivál megalapításáért. Marton Évának, Vásárhelyi Gábornak és Szőcs Gézának támogatásukért. Bátor Tamásnak és minden ügyvezetőnek kezdeményezésünk sikeres folytatásáért. Köszönöm minden döntéshozónak, aki egyengette a fesztivál útját. Kiemelten Rockenbauer Zoltán és Balog Zoltán miniszter uraknak, Hoppál Péter, L. Simon László és Fekete Péter államtitkár uraknak. Kobold Tamás, Káli Sándor, Kriza Ákos és Veres Pál polgármester uraknak, Fedor Vilmos alpolgármester úrnak. Végül és elsősorban pedig az én drága Csapatomnak, akikkel jóban-rosszban összetartottunk: Frecskó Lenkének, Szakács Sárának, Farkas Beának, Vaszily-Szabó Nikolettnek, Seres Ildikónak, Zeke Editnek, Gyetvai Dánielnek, Méhes Lászlónak és Létai Rékának.

Egyáltalán: köszönöm ezt a húsz évet.”

Kesselyák Gergely