Egy magyar költő megírt szerelmei

Balassi Bálint nemcsak költőként volt termékeny, hanem férfiként is a szerelmes típusba tartozott, így a szerelmesek napjának emblematikus arca lehet. Irodalomtanárokat és diákokat kérdeztünk róla.

„Balassi Bálint az első jelentős magyar nyelvű költőnk, aki több mint négyszáz évvel ezelőtt élt és alkotott. A középiskolás diákok számára életműve érettségi tétel, éppen ezért sok tanuló kellő távolságtartással kezeli a verseit – vélekedett Lovász László, a Lévay József Református Gimnázium magyar–történelem szakos tanára. – Természetesen ez abból is adódik, hogy a XVI. század óta közel fél évezred telt el, a kor nyelvezete pedig elég távol áll a mai nyelvhasználattól. Éppen ezért a 21. századi diákok néhol már nehezen vagy egyáltalán nem értik a Balassi verseiben olvasott kifejezéseket, szófordulatokat.”

„Zaklatott életének szinte minden érzését megszólaltatta költeményeiben, amelyek a magyar líra gyöngyszemeivé váltak az idők során. Amolyan ízig-vérig reneszánsz ember volt, aki élvezte az életet, s akiért rajongtak az ifjú úri kisasszonyok. Szerelmi téren sok kaland és csalódás kísérte rövid, de annál izgalmasabb életét: reménytelen szerelmek éppúgy, mint érdekházassága Dobó Krisztinával. Ciklusokba rendezett költeményeiben, az úgynevezett Júlia- és Anna-versekben ezeket a felfokozott érzéseket és egyben csalódottságait szólaltatta meg.”

„Diákjaimhoz ezek a reneszánsz bókokkal és változatos költői képekkel teli versei állnak a legközelebb. Hogy miért? A válasz talán nem is olyan bonyolult: mert a legszebb emberi érzések egyikéről, a szerelemről szólnak” – mondta Lovász László.

„Balassi szerint a szerelem az, ami nemesebbé teszi az embert: a részeget megjózanítja, a restet frissé teszi, a tompa eszűt élénkíti… A költő nem is volt rest, házassági szándékkal több hajadonnak udvarolt élete során, akikhez, az akkori szokásokat követve, bókoló verseket írt” – vette át a szót Lenkei Éva tanárnő.

„Élete legfontosabb nőalakja Losonczy Anna volt. Szenvedélyesen szerette. Az sem zavarta, hogy Anna Ungnád Kristóf egri várkapitány felesége volt. Anna-verseivel ostromolta a nőt, akinek jólesett az udvarlás, és valószínűleg egy ideig viszonozta is a költő érzelmeit.”

„Balassi féktelenségektől és kicsapongásoktól sem mentes vitézi életét élte a híres végvárban. Ma azt szokták rá mondani diákjaink, hogy igazi »macsó« lehetett – ez valószínűleg így is volt...”

Dr. Vonáné Vincze Viktória tanárnő szerint a mai diákoknak nem nehezebb tanítani Balassit, mint más költőket.

„A tanulókat a reneszánsz harmónia, a tökéletes versfelépítés elvarázsolja, van, aki még a Balassi-strófában is megpróbál verset írni. Örömmel fedezik fel azt is, hogy Júlia, Balassi »szerelmes ellensége« a Mezőkövesd melletti településen, Szomolyán született, vagyis megyénkhez is szorosan kötődött.”

Ma nőcsábásznak neveznénk

„Hogy 2021-ben, diákként mit gondolok Balassiról? – kérdezett vissza Kedves Eszter, a Lévay Gimnázium diákja.

– Véleményem szerint a szerelmes versei könnyebben értelmezhetőek, mint istenes vagy vitézi témájú művei. A Hogy Júliára talála, így köszöne néki című költeményét már csak a ritmusa is szerethetővé teszi. A memoritertanulást megkönnyíti a bokorrímek használata, amit ezúton is köszönök Balassinak, minden diáktársam nevében. Talán kissé csöpögősen fogalmaz, de ezt is megbocsátjuk neki. Akik szenvedélyesen szeretik a humán tárgyakat, mindenképpen maradandó Balassi költészete, akit, valljuk be, magánemberként ma nőcsábásznak neveznénk.”

(A borítóképen: Balassi Bálint a maga korában férfiszépségnek számított)