Új magyar zeneművek születésére várnak

Új zeneművek megírására hirdetett nagyszabású pályázatot magyar zeneszerzők számára a Művészetek Palotája (Müpa), fennállásának 15. évfordulója alkalmából. Magyarország vezető kulturális intézményének célja a programmal az – nyilvánították ki a kiírásban –, hogy minél gazdagabb műfaji palettán segítsék elő új magyar zeneművek megszületését, együttműködésre ösztönözzék az alkotókat, együtteseket és előadó-művészeti intézményeket a kortárs zene népszerűsítésében és új művek bemutatásában.

Átfogalmazott népdalciklus

A július közepén módosított pályázati kiírás szerint 14 zeneművészeti kategóriában várják a kompozíciókat. A műfaji sokszínűség, amely a kamara- és nagyzenekari kompozícióktól a dzsesszen, a musicalen, a kórusműveken és színpadi zenén át egészen az elektroakusztikus művekig terjed, példa nélküli a hazai zenei életben – értékelte Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző. A pályamunkákat értékelő szakmai testület tagjaként az origo.hu-nak nyilatkozva úgy fogalmazott: „nem emlékszem, hogy valaha is láttam volna ilyen pályázatot, amely széles műfaji intervallumban ad lehetőséget a komponálásra és arra ösztönzi a zeneszerzőket, hogy azokban a műfajokban mutatkozzanak meg, amelyekben a legfelkészültebbnek érzik magukat”.

– Az ilyen rövid határidőre kiírt pályázat vélhetően a már elkészült műveket csalogatja elő a fiókból – vélekedik Ács Gyula Miskolcon élő zeneszerző, akinek báb- és balettzenéit, színpadi és kamarazenekari kompozícióit bizonyára többen hallották már. Emlékezhetnek rá akár a Bartók Plusz Operafesztiválon bemutatott A kis herceg című meseopera zenei megformálójaként, de akár a műveit bemutató Reményi Ede Kamarazenekarral közös hangversenyeikről, szólóestjeikről is.

A népzene iránt elkötelezett alkotó egy vonószenekarra és ütősökre „átfogalmazott” népdalciklusával indul a versenyen – árulta el. Muzsikusként pedig kíváncsian várja, milyen trendek körvonalazódnak majd a bírálók döntése nyomán, visszatérnek-e a díjazott művekkel a közönséget is magával ragadó harmóniák, az emberi fülnek is kellemes dallamok, mert – véleménye szerint – ez továbbra sem igazán divat a kortárs zeneszerzők világában.

A zeneszerzés is időt igényel

– Vannak, akik soha, semmilyen pályázatra nem írnának zenét és mindenféle kompromisszum, megkötés nélkül dolgoznak, míg mások kifejezetten ezekre építik a pályájukat, trendeket és irányzatokat követnek, azokat gondolják tovább – fogalmazott a Miskolcon Múzsa Reménységek díjjal elismert Siklósi Kristóf fuvolaművész, zeneszerző. A huszonéves muzsikus megítélése szerint valóban vonzó a nem kevés, akár többmillió forintos díjazással járó Müpa-pályázat, ami adott esetben nagyon jó motiváció lehet. Hatványozott tempóban dolgozhat ilyenkor a szerző egy ideig – vélekedik.

– Ami engem illet, egyelőre tapogatózom. Ez a zeneszerzésben nem szokatlan, sokak egyénisége akár 40 vagy még több évesen körvonalazódik, és még utána is folyton változik. Egyelőre igyekszem a lehető legtöbb dolgot kipróbálni, a legtöbb ismeretet megszerezni, ezért fuvolistaként a klasszikus repertoáron kívül rendszeresen játszom szabad improvizációs, dzsessz­tematikájú, kortárs zenei, színházi zenei, könnyűzenei koncerteken. Zeneszerzői tevékenységemről ugyanez mondható el – fogalmazza meg –, egyelőre a legkülönbözőbb zenéket írom, és gyakran merítek más szerzőktől.

Siklósi Kristóf a jeligés pályázatokat váró zeneszerzői versennyel kapcsolatos személyes hozzáállásáról nem árul el semmit, de hozzá­teszi: a zeneszerzés, ahogy a fes­tészet, szobrászat, re­gényírás, egyáltalán minden alkotóművészet, rengeteg időt igénylő munka. – Most sok műfajban lehet je­lentkezni, nincs nevezési díj, elég magas összegeket lehet nyerni, amit ráadásul elég sok pályamű kap meg. Várhatóan sokan fognak jelentkezni, így nehéz lesz bárkinek az élvonalba kerülni – vélekedik.

A vezető szakmai bírálók

A MÜPA zenemű-pályázatának beadási határideje szeptember 15. A művek kiértékelését hét főből álló szakmai testület irányítja, amelynek tagjai összefogják a szakterületükhöz kapcsolódó, versenykategóriánként önállóan működő zsűrik munkáját. A vezető szakmai testület tagjai: Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző; Fekete Gyula zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezetője; Gőz László dzsessz-zenész, a Budapest Music Center igazgatója; Juronics Tamás koreográfus, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője; Káel Csaba filmrendező, a Müpa vezérigazgatója; Puskás Tamás rendező, a Centrál Színház igazgatója és Vashegyi György karmester, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

A pályaművekről a döntést – a műfaji kategóriától függően – egy- vagy kétfordulóban hozzák meg, az eredményhirdetésre legkésőbb 2020. december 16-án kerül sor.

Egy pályázat, tizennégy műfaj

Szóló- és kamarazenei művek

Kamarazenekari és kamaraszimfonikus művek

Szimfonikus zenekari művek

Kórusművek

Vokálszimfonikus művek

Kamaraopera

Gyermek- és ifjúsági kamaraopera

Táncetűd kísérőzene

Kísérőzene táncelőadáshoz

Kísérőzene némafilmhez

Zenemű kis jazzformációra

Zenemű nagy jazzformációra

Új magyar musical és rockopera

Elektroakusztikus művek

A kategóriákhoz kötött feltételekről és a díjazásról bővebben.

(A borítóképen: Siklósi Kristóf egyelőre tapogatózik a pályázattal kapcsolatban)