Harctéri napló: életre kelnek a katonaemlékek

A „Besorozzák a legényeket katonává” – Cigány katonaemlékek Sőregi János harctéri naplójában című könyv lapjain huszon­nyolc harctéren töltött hónap romákra vonatkozó emlékei kelnek életre számos, eddig ismeretlen kordokumentum segítségével.

Nincs pontos létszám

Az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia az általános mozgósítás révén szárazföldi haderejét több mint hárommillió főre duzzasztotta. A sorozás a magyarországi cigányságot sem kerülte el, egyesek, meg sem várva a behívó parancsot, önként jelentkeztek a hadseregbe.

– A nagyközönség napjainkig nem tudja, hogy a háborúban több ezer cigány katona harcolt. A harctérre küldött cigány férfiak pontos létszáma nem meghatározható. Figyelembe véve, hogy a szalontai Bakos Lajos hét, Hamza Miska cigány­prímás öt fia szolgált a fronton, számuk „jelentős” lehetett – részletezte Scholtz Róbert történész.

„A Besorozzák a legényeket katonává” – Cigány katonaemlékek Sőregi János harctéri naplójában című kötet szerkesztője hozzátette, a hadnagyi rangig jutó cigándi fiatalember bejegyzései napról napra, kronológiai sorrendben követik egymást, az önkéntes hónapoktól kezdve egészen 1918 októberéig.

A kiadványban a naplórészleteket betűhív átírással közlik, amivel a mű eredeti hangulatának megőrzése volt a cél. A kötet illusztrálásához használt mintegy hatvan kép pedig Sőregi János hagyatéka mellett múzeumoktól és magángyűjtőktől származik. A könyvvel a cigándi A Bodrogköz Tájmúzeumáért Alapítvány az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának centenáriuma, valamint alapításának 20. évfordulója alkalmából kíván emléket állítani a harctéri cigány katonáknak. A kiadvány megjelenését az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatta.

(A borítóképen: Csaknem hatvan fotóval illusztrálták a könyvet)