Pálos túraútvonalat avattak Füzéren

Szombaton reggel több tucatnyian indultak útra a füzéri római katolikus plébániától, hogy először, de hagyományteremtő jelleggel közösen tegyék meg a 17,5 kilométer utat, nem ritkán 800 méternél magasabb helyszíneket érintve. A 14 megálló és pihenőhely közül talán a legismertebb a Nagy-Milic, amely az Országos Kéktúra egyik végpontja is egyben.

Boldoggá avatnák

A település több történeti szállal is kötődik a pálosokhoz, de külön kiemelkedik közülük Csepellényi György, akinek boldoggá avatását más településekkel együtt tavaly Füzér is kezdeményezte. 

Az eddig rendelkezésre álló információk szerint az 1600-as évek második felében missziós megbízatással érkezett Füzérre a szerzetes, a küldetését pedig eredményesen végezte, mert plébánosként hét falu lakosságát térítette vissza a katolikus hitre. Fellázadt hajdúk fogták el később, akik előbb váltságdíjat kértek érte, majd amikor nem kapták meg a remélt pénzt, megkínozták, majd 1674-ben Egerfarmoson megölték. Sátoraljaújhelyen nyugszik az egykori pálos, ma piarista templom kriptájában.

Horváth Jenő, Füzér polgármestere munkatársunknak elmondta: pénteken Zarándokutak – címmel előadói estet rendeztek a helyi Szathmáry László Művelődési Házban a Csepellényi György 350 emlékév keretében. A rendezvényt Wehner Géza a Magyarországi Kárpát Egyesület Elnöke, Káló Imre erdész borász, valamint Eperjes Károly Kossuth-díjas színművész előadásai színesítették. A zarándok túraútvonal fővédnöke Puskás Antal, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke, a túra lelki vezetője pedig Tóth Gábor füzéri plébános volt.

Az ország másik részéről is jöttek

A rendezvényen és a túrán több település is képviseltette magát, köztük Pálháza, Sátoraljaújhely, Balatonszemes és Szomolya. Mórocz Viktor Balatonszemes alpolgármestere ugyancsak pálos településként képviseltette magát a rendezvényen. Mint érdeklődésünkre közölte, körülbelül másfél évtizede találták meg az azóta kegyhelyként, emlékhelyként és tanösvényi helyszínként is számon tartott egykori Pálos kolostor helyét.

Az alpolgármester – aki egyben a Balatonszemesi Pálos Örökség projekt vezetője is – számos olyan különlegességet sorolt fel tudósítónknak, amelyek a hely különlegességét és egyediségét adják. Mint elmondta, megtalálták az egykori kolostor alapkövét, amelyre négy gót betűt – egy valószínűsített imádság kezdőbetűit – véstek valamikor. Bár az épület köveit az évek során széthordták más helyszínekre (köztük környékbeli templomhoz és kastélyhoz) építőköveknek, ennek ellenére gazdag leletanyag került elő. Az ásatáskor találtak például európai szinten is ritkaságnak számító velencei dukátokat, bronz feszületet és kőből készült szerzetesportrét is – mesélte. A további ásatások pedig arra utaltak, hogy már a pálosok előtt is lakott volt a hely – mondta a balatonszemesi alpolgármester.